Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

szolgálatban csak 4 fizetéses tűzoltó volt, mert 1 fő mindig szabadnapos volt, 1 fő állandóan színházszolgálatot teljesített. Tehát a 6 fős fizetéses tűzoltóságból tűz esetén csak 4 fő tudott vonulni. További létszámcsökkenést okozott az, ha kéménytűz volt. Ugyanis minden kéménytűzhöz, legalább egy tűzoltónak kellett kivonulnia és amíg azt a kéményseprők teljes biztonsággal meg nem szüntették, addig a helyszínen kellett maradnia. Többször előfordult olyan eset is, hogy egy időben több kéménytűz is keletkezett, és ilyenkor a laktanyában legfeljebb egy fizetéses tűzoltó maradt.

233 A rendőr főkapitány a polgármesterhez írott levelében kifejtette, hogy ha az összes városi szolga tűzoltóként felhasználható lenne, és tűzoltói szolgálatot köteles lenne ellátni, akkor a polgármester azon elképzelését, hogy a tűzoltókat rendőri szolgálatra is osszák be, támogatná, „. . . de amely a város tűzbiztonságának rovására esik, nemcsak nem támogathatom, de annak megvalósítását határozottan ellenzem ..." A rendőr főkapitány levelének tartalma egy reális helyzetértékelést és objektív értékítéletet bizonyít. Azt, hogy jól ismerte a város tűzvédelmével kapcsolatos feladatokat és az irányítása alá tartozó tűzoltók valóságos gondjait. Amál inkább érthetetlen a polgármester felelőtlensége vagy vezetői alkalmatlansága, hogy szakügyben magára vállalva a döntést, ilyen durva tévedés csapdájába esett. A rendőr főkapitánynak akart a kedvében járni, és mégis annak az ellenállását váltotta ki. A váró: önkormányzati szabályrendelet szerint a rendőr őrmester látta el a tűzoltóoktatói feladatokat is, amiért a kialakult szokás szerint, ha állásán véglegesítették, akkor evi 240 korona fizetést kapott.

234 A véglegesíti > azonban csak akkor következett be, ha az állást megpályázó a kérelméhez a tűzoltó őrparancsnoki képesítő bizonyítványt is csatolta.

235 Rangba János rendőrbiztost 1903. december l-jével az addig teljesített buzgó éslelkiismeretes szolgálatainak elismerése mellett a tűzmestert

236 állásból felmentették, és egyidejűleg helyette Domián Ferenc rendőr őrmestert tűzmesternek kinevezték.

237 Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város tűzoltószövetsége 1903ban megalakult. A szövetség elnöke Kosztis Kamii, alelnöke Magitai Péter és Reeh György, titkára dr. Rüll Béla, a pénztárosa pedig Dittler Aurél\ett.

m Pécs város területén 1904-ben már 5 tűzoltóság működött, egy fizetéses, két önkéntes és két gyári tűzoltóság látta el a város tűzvédelmét, összesen 182 fővel. A fizetéses tűzoltók létszáma 12 fő volt. A pécsi önkéntes tűzoltók 70 fővel, a pécsbányatelepiek pedig 35 fővel működtek. A Zsolnay-gyár tűzoltósága 40 főből, a vasúti tűzoltóság pedig 25 főből állt. A fizetéses önkéntes és gyári tűzoltók rendszeresen gyakorlatokat tartottak. A lakosság tűzoltási kötelességét külön szabályrendelet nem írta elő, és általános vármegyei rendelet sem volt érvényben. À város tűzbiztonságának felügyeletét nappal a fizetéses tűzoltóság, a toronyőr és a rendőrség, éjszaka a hivatásos, önkéntes és gyári tűzoltóságok kirendelt őrségei végezték. A nappali felügyeletet télen és nyáron 6 fizetéses tűzoltó, 2 toronyőr, az ön-