Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

gekben volt elhelyezve, a bűnjelkamra és a börtön szomszédságában. A tűzoltólaktanyához kettő ló részére kialakított istálló és egy kocsiszín is tartozott.

210

. " A tűzoltók díszkivonulása 1896 júniusában a millenniumi látványosságok közé tartozott. A pécsi tűzoltók nemcsak külsőségekkel hívták fel magukra a figyelmet, hanem azzal a tettükkel is, amivel az ország tűzvédelmét is próbálták a helyes irányba befolyásolni. Ugyanis 1896. június 24-én kétszáz fő tűzoltókatona vizsgáztatását hajtották végre. A helybeli ezred leszerelés előtt álló katonái közül, kétszáz főt válogattak ki, és azokat tűzoltóvá képezték ki. A tűzoltókatonáknak a kiképzés befejezése után elméleti és gyakorlati vizsgák során kellett a felkészültségüket bizonyítani. Mindezt olyan meggondolásból tették, hogy a leszerelő katonák városaikba, községeikbe visszatérve a tűzoltás ügyének szakavatott segítői legyenek. A tűzoltókatonáknak 1. szivattyú-iskolaszerelésből, 2. szivattyú-gyorsszerelésből, 3. osztóvillával történő szerelésből, 4. vízvezetékszereléshől, 5. iskolamászásból, egy- és kétkarú létrával első, második emeletre, 6. dugólétrával, tolólétrával történő iskola- és gyorsmászásból, 7. egy- és kétkötélen való ereszkedésből, 8. valamint a mentőzsák használatából kellett vizsgázniok.

211 A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség 1896. augusztus 15—17. közötti időben az ezredévi kongresszusát és 13. nagygyűlését Budapesten tartotta. A rendezvényre érkezett pécsi fizetéses és önkéntes tűzoltóság 20 fős delegációja Reeh György rendőr kapitány és tűzoltó-főparancsnok vezetésével vett részt az eseményeken. A delegáció utazásának és részvételének költségeit Pécs város tanácsa fedezte.

212 A már 25 éve működő országos szövetség tagjai ezt megelőzően 12 alkalommal már összejöttek az ország különböző városaiban nagygyűlésekre. Az ilyen alkalmakkor a rendező testület díszgyakorlatot tartott, a megjelent testületi tagok kirándulásokon vettek részt és 1893 óta tűzoltóversenyeket is rendeztek, azonban tulajdonképpeni kongresszust eddig még nem tartottak. A millenniumi ünnepségek keretében tartott összejövetelt, gyűlést már kongresszusnak lehetett nevezni, mert a megszokott programokon felül szakelőadások is voltak. Ezek a szakelőadások élénk vitát váltottak ki, és ennek a vitának a leszűrt anyaga került határozathozatal végett a nagygyűlés elé.

213 A kongresszusra 383 testület, 5522 taggal és 1201 női résztvevővel jelentkezett.

214 A versenygyakorlatokra 38 testület nevezett be és a versenyzők a Csömöri üti versenytéren 10 versenyszámban mérték össze erejüket.

215 A szakelőadások során a kiállítási csarnokban 1896. augusztus 16-án Putsch Tóbiásiglói főparancsnok nyitotta meg és a vízszerzésről értekezett. Ifj. Kádár Henrik hódmezővásárhelyi parancsnok előadásában a kötelező tűzkárbiztosítás helyességével és szükségességével foglalkozott. Bogyai Zsigmond sárospataki főparancsnok all. nagygyűléshez beadott indítványát olvasta föl, ezek után az értekezlet kimondotta, hogy a kötelező állami tűzbiztosítást egyelőre az épületekre akarja behozatni. Makusovszky Béla előadásában a tűzrendészeti törvény