Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

ahogy írta, pár héttel a cikk megjelenése előtt, előbb kettő, majd egy tűzeset keletkezett. A cikkíró a toronyőrök szolgálatellátását kifogásolva megjegyezte, hogy azok a tűzeseteket ritkán veszik észre, a tűzjelző harangot csak késve, felszólításra verték félre. Azt is megtudhatjuk az újságból, hogy a tűzoltók a tűzhöz már csak akkor értek, amikor az már elhamvadt. Majd megjegyezte, hogy az egylet átvételét követőn még semmi érdemleges sem történt, minden lóg a levegőben, ezért a helyzet siralmas. Ezt követően a Krajcár laktanya közelében lévő Kozma-féle ház tűzesetével példálózva kijelentette, hogy a tűzesethez a tűzoltók nem vonultak ki és csak a katonaság segítségének köszönhették, hogy a tűz csak egy szomszédos házra terjedt át. A Balokány közelében 1883 szeptemberében keletkezett tűzesetet a félrevert harangok jelezték, amire mindössze csak öt-hat tűzoltó futott a helyszínre.

130 A magyarürögi hegyben, októberben Német József városi tiszti ügyész présháza égett /e.

131 Az új ságcikkek és a tűzesetek egyre több ember alvó lelkiismeretét ébresztették fel. Végre, nagy nehezen, valamiféle intézkedés történt a város tűzvédelmének újraélesztése érdekében, mert egy ideiglenes tűzoltó-parancsnokságot hoztak létre. Ennek első ténykedéséről ugyancsak az újságból

132 szerezi ettünk értesülést, „Tűzrendőri ügy" cím alatt: „. . . A helybeli ideiglenes tűzoltóság parancsnoksága a hét folyamán vizsgálatot tarát, a város különböző részeiben elhelyezett tűzifecskendők felett, s azok állapotáról, s használhatóságáról jelentést intézett a rendőrkapitánysághoz. A jelentés értelmében a városház udvarában elhelyezett nagy tűzifecskendő használható ugyan, de javítást igényel, minthogy a tömlői hibásak. A szigeti külvároson, a Xavéri-templom melletti félszerben elhelyezett fecskendő csupán megtisztítandó a rozsdától s megolajozandó, és így kielégítő. A budai külvárosban lévő szivattyú a legjobb rendben van, úgy a gabona piaczon lévő fecskendő is teljesen megfelel a célnak. Legrosszabb karban van a városi majorban elhelyezett fecskendő, melynek hordereje ugyan kitűnő, de a csövek és emeltyűk hibás volta miatt, úgyszólván hasznavehetetlen. Vízhordó vedrek egyik-másik helyen alig vannak, vagy éppen nincsenek." Az eddigiekből megtudhatjuk, hogy a harmincezer fős lakossággal rendelkező Pécs városának egyáltalán nincs tűzoltósága, és a város különböző pontjain elhelyezve összesen öt fecskendővel rendelkeznek. Az öt fecskendő közül egy teljesen hasznavehetetlen volt, kettő pedig javításra szorult. Tehát kisebb javítások és karbantartási munkák elvégzése után 1883-ban Pécs tűzvédelmére négy gépi fecskendő állt rendelkezésre. Ez a kép nagyon elszomorító, ha összehasonlítást teszünk más hazai és külföldi városokkal. Mert például 1879-ben a tizennégyezer lakosú Vácnak három gépi fecskendője és negyvennyolc fős tűzoltósága volt. A huszonkétezer lakossal rendelkező Sopronnak 1878-ban tizenhét gépi fecskendője és kilencvenhét fős tűzoltósága volt. Győrnek 1879-ben huszonhatezer lakosa volt