Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

és tűzvédelmét tizenegy gépi fecskendővel rendelkező, száznyolcvankét fős tűzoltóság látta el. Bern lakossága 1875-ben harminckettőezer fő volt, és a város tűzvédelmét kettőszázharminckilenc fős zsoldos tűzoltóság látta el. Az 1800-as években Budapesten nyolcszáz, Berlinben nyolcszázharminckettő, Isztambulban pedig ezerfős tűzoltóság biztosította a város tűzvédelmét.

133 Ezek az adatok is alátámasztják azok igazát, akik Pécs tűzvédelmét siralmasnak minősítették, tekintettel arra, hogy^ városnak tűzoltósága nem volt, és mindössze négy gépi fecskendő volt használható állapotban. Pécsett a kéménytüzek 1884 februárjában nagyon megszaporodtak. Egyik kéménytűz a másikat követte, ezért elrendelték azok okainak vizsgálatát. A vizsgálatot végzők arra a megállapításra jutottak, hogy a kályhákat a tulajdonosaik nem szakszerűen használták, mert a kályhalyukakat teletömték tüzelővel, és az volt a sorozatosan előforduló kéménytüzek okozója. Ezért rendelet kiadására került sor, amiben a kályhalyukak tüzelőanyaggal való telitömését megtiltották, és büntetéssel vagy bezárással fenyegették azokat, akik ezt a rendelkezést megszegték.

134 Engesszer aranyműves üzletében 1884 áprilisában a kályha okozott szerencsére nem nagy kárral járó tűzesetet. Ugyanezen a napon este hat órakor a Siklósi úton lévő Bagoly kocsma istállója gyulladt meg. Az istálló teljesen leégett, és ha a Haberényi gépgyárból egy fecskendő nem érkezett volna a helyszínre, akkor a szomszédos épületek is porrá égtek volna. A tűzesetnél jelen volt a csendőrség, a katonaság, és nagy bámészkodó tömeg, csak éppen a tűzoltók hiányoztak. Az újság meg is jegyezte, hogy,,. . . Valóban szégyenletes állapot, hogy a város hatósága ily könnyelmű, ily gondatlan. . .," hogy a harmincezer fős Pécs szabad királyi városnak nincs tűzoltósága.

135 A Makári út 54-ben júniusban egy szénakazal gyulladt meg, ami teljesen leégett. A tüzet az Ágoston téri vészharanggal jelezték. Néhány nappal később a Szigeti országút 35-ben keletkezett tüzet jelezték a vészharangok, a katonák riadót fújtak. A nagy riadalom eredményeként sok ember összecsődült. Itt is jelen volt a katonaság, csendőrség, és végül egy-két tűzoltóegyenruhába öltözött ember is megjelent.

136 A Pécsi Figyelő érthetően újra a város tűzvédelmével foglalkozott. Szerinte az a tény, hogy a városnak nincs tűzoltósága, mindenkit rémülettel tölt el. A cikkíró megállapítása szerint közöny ölte meg a közhasznú és nagy fontosságú egyletet, pedig alakulásakor a legelőkelőbb fiatal ügyvédek és tisztviselők, a jogakadémia lelkes hallgatói és az iparos ifjúság legkiválóbb képviselői közül kerültek ki a tagjai. A város hatósága kezdetben támogatta őket, később azonban ez a támogatás csökkent, majd megszűnt.

137 A város a megoldás kulcsát a fizetéses tűzoltóság szervezésében látta. Ezt az elképzelést többen is bírálták, és a pénzt nem igénylő önkéntes tűzoltóság mellett voksoltak. A vélemények összecsaptak, mindenki a maga álláspontját védte. A megfelelő megoldás azonban tovább váratott magára. Az egymást követő tűzeseteknél szervezett, szakszerű tűzoltás továbbra sem történt. Az ideiglenes tűzoltópa-