Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig
Mária Terézia, báró Balassa Ferencet tűzrendészeti tanulmányútra küldte 1769-ben, aki visszatérve a tapasztalatairól jelentést tett, s annak alapján a helytartótanács: 1769. december 22-én 160-4941. szám alatt a törvényhatóságoknak egy tűzrendészeti szabályrendelet-mintát küldött, hogy azt útmutatásul tekintve, alkossanak új tűzrendészeti szabályrendeleteket. 48 II. József 1770. május 3-án Pécsre érkezett és mivel a 6-án dúló vihar során villámcsapás okozta tűz következtében 2 ház teljesen leégett, azért 12 aranyat adott a károsultaknak. Pécsett 1770-ben már kétezer-egyszáztizenhárom ház volt. 4g A nemrég kiadott (1764) ,,Tűz elleni rendtartás" 16-ik pontjában foglalt előírás végrehajtása sajnos nem történt meg, mert a külvárosi házakat továbbra is zsúppal fedték. Az említett 16-ik pont szerint: „Szalmával házakat födözni és sövénnyel keríteni ennek utána senkinek szabad ne légyen, azoknak pedig kik újonnan házat építenek, másként ne, hanem vagy cseréppel, vagy pedig legalább zsindellyel házokat meg föddeni engedtessék." 50 A helytartótanács rendelete alapján 1776-ban, ha olyan helyen támadt tüz, ahol katonaság volt beszállásolva a tűz okát és keletkezését a katonaság közreműködésével kellett kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul jelentést kellett tenni a helytartótanácshoz. 51 Még ebben az évben bizottsági javaslat készült a kéményseprői taxa megállapításáról és helytartótanácsi engedély kiadására került sor a város használatára szükséges tűzi fecskendők és bőrvödrök beszerzésére. 52 A helytartótanács 1776-ban ismételten sürgette a „Sistematicus Incedialis Ordo" pontos végrehajtását, különösen a katonai elszállásolási helyeken. 53 Sajnos ezek az iratok nem kerültek elő. A pécsi helytartótanács 1777-ben elrendelte, hogy a szomszédos házak közötti kerítéseket a tűzveszély csökkentése érdekében kőből, téglából vagy vályogból építsék. 54 A város jogi felszabadulását az 1780-as év hozta, mert megkapta Mária Teréziától a szabad királyi város címet és a vele járó jogokat. Ez a körülmény is meggyorsította a város fejlődését. Az 1783-as népszámlálás adatai szerint már 8949 fő a város lakossága. Ha figyelembe vesszük, hogy 1726-os adat szerint Pécsnek 2500 lakosa volt, a lélekszám növekedése majdnem négyszeres, amely már önmagában is a város nagyütemű fejlődését, gazdagodását bizonyítja. 55 Az eddigi értékelésből is kitűnik, hogy Pécs területén a XVIII. században nem folytak nagyszabású építkezések, a lakosság létszámnövekedésének ellenére. Elsősorban a külvárosokban (vagy elővárosokban) építkeztek a szegényebb népréteghez tartozó polgárok és az építmények inkább szegényes viskóknak, mint házaknak nevezhetők. A belvárosban lévő házak csinos, egészséges és kényelmes lakást nyújtottak. A városi házakat azonban többnyire zsúppal fedték, alacso-