Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

nyabbak és több helyütt nedvesek voltak. A 2113 házból álló városban az utcák egy része kövezett volt, nagyobb része azonban földúttal rendelkezett. A keskeny utcákban a házak utcához viszonyított elhelyezkedése rendezetlen volt, mert az egyiket kijjebb, másikat beljebb építették.

56 Pécs szabad királyi város tanácsa által a helytartótanácsnak 1785ben írt jelentéséből tudjuk meg, hogy; ..." A város vízvezetéke régi, az idő megemésztette, olyan rossz állapotban van, hogy a bőségben levő egészséges forrás dacára nincs a lakosságnak elegendő ivóvize.". . . Ugyanebből az évből fennmaradt hasonló jelentésből kapjuk a következő információt; A Kaposvár úti és Szemináriumi források vezetékén kapott a város lakossága vizet. A vaskapu feletti forrástól a Főtéren lévő közkúthoz és a tettyei forrástól a vezetékek megújítására került sor fa és cserép vízvezetékcsövek alkalmazásával. A felújítások során készített vezetékekben a lejtő miatt (domborzati viszonyok) megnövekedett nyomás kiegyenlítését közbeiktatott víztárolókkal oldották meg. Ezek közül többet csorgó kútnak is használtak.

57 Csorgó kutak, tartályok kialakításával újabb és újabb könnyű vízszerzés lehetőségét valósították meg,ezzel is elősegítve a keletkezhető tüzek oltását. Ezért egy 1786-ban keletkezett tűznél már eredményesebb a beavatkozás.

58 A város 1788-ban újabb tűzoltó eszközök beszerzéséről gondoskodott. Ugyanebben az évben ellenőrizték, hogy a házaknál megvan-e az * előírt mennyiségű oltóvíz. Azoknál a házaknál ahol nem volt elegendő a tűzoltáshoz előírt vízkészlet, a ház tulajdonosát megbüntették.

54 Az 1788. év jelentős dátum a tűz elleni védekezés történetében. Mária Terézia eredménytelen kísérlete után II. József kiadta a monarchia első tűzrendészeti rendeletét, országos érvényű rendelet formájában.

60 Ennek a rendeletnek alapeszméi a mai tűzvédelmünkben is megtalálhatók. II. József rendelete négy fő feladatot határozott meg : Először a gyulladások hátráltatását, amit ma úgy nevezhetnénk, hogy a tűzesetek megelőzése. Másodikként az azonnal való megtudás fontosságát határozta meg, ami a tűzészlelés, tűzjelzés feladatkörét foglalja magában. Harmadszor annak serény oltását tartotta fontosnak a császár, ami a mai ember számára is egyértelmű tartalmat jelent. És végezetül az eloltott tűz után a megtörténhető következéseknek elhárítására szolgáló vigyázat tartalmát, ami a tűzvizsgálati feladatok ellátását jelentette. Már ekkor követelménnyé tették a tűzesetek keletkezési okának feltárását, hogy az olyan és hasonló okok miatt keletkezhető tűzesetek megelőzése érdekében megtehessék a szükséges intézkedéseket. Ez a rendelkezés az 56. §-ban nagyon részletesen szabályozta az építés és a használat tűzvédelmi szabályait. Szervezeti és tűzoltásvezetési, oltófelszerelés beszerzési, jelentési kötelezettségek mellett részletesen foglalkozott a pajták, konyhák, szárítók, kályhák, tűzhelyek, kémények stb. tűzvédelmi szabályaival is. 40