Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

+ belváros) létező leégett házak számával. Ezek az adatok gyakori tűzesetekre utalnak. A belvárosi, de főleg a két elővárosi építkezés k könnyű lehetőséget szolgáltattak a tűzvészek kialakulására. Ennek ellenére nem volt hivatalos tűzvédelmi szervezkedés, mindössze két, elegendő biztonságot nem jelentő tényező sikerére bízlak Pécs város tűzvédelmét, mégpedig; 1. — a kéményseprőkre és 2. — a városi kutak vizére 1723. február 23-i tanácsülésen városi kéményseprőnek Ergel M:lhinor Jánost választották meg és szabályozták a munkadíját is: — nagy kéményért 12 dénárt, — közepes kéményéri 9 dénárt, — kis kéményért 7 dénárt kérhetett.

37 Hazánk területén a megyék és városok a helyi viszonyoknak megfelelő tiltó és parancsoló rendelkezéseket adtak ki, amelyek a tűz. sett k megakadályozására és oltására vonatkozó rendelkezéseket U'rUimaztak. Az ország különböző pontjain kiadásra kerülő szigorú intézkedések ellenére, egyik tűzeset a másikat érte és a keletkezési okok közül kiemelkedő szerephez jutott a gyújtogatás. Ezért 1723-ban már az országgyűlés is foglalkozott a kérdéssel. Az 1723. évi II. dekiétum 109. cikke először mondta ki a törvény erejével: a királyi helytartótanács feladata, hogy a tűzveszélyek megelőzésére a megyék és városok részéről minden gondosabb intézkedés megtörténjen. A dekrétum a tűzrendészetet a közigazgatás megoldandó feladatai közé sorolta, de a kihirdetésen túl lényegi változások nem következtek be, mindössze megjelent néhány városi statútum.

38 2. Pécs első állandó tűzvédelmi szervezetének megalakulása 1723-ban. Az 1723. év fontos állomás Pécs tűzvédelmének történetében. Ekkor jutottak el először a város vezetői arra a felismerésre, hogy a pusztító tűzvészek ellen csak jól szervezett és megfelelő felszereléssel rendelkező közösségek vehetik fel eredmény reményében a harcot. E megállapítás után azt gondolhatnánk, hogy a vezetők felvilágosultságuk, éleslátásuk, vagy bölcsességük révén jutottak el erre a felismerésre. De sajnos nem így történt. A bölcs intézkedést kiváltó ok a város felett álló úriszék határozata volt, amelyben elmarasztalta a város vezetését. Ez komoly intézkedésre késztette a tekintetes Magistrátust (tanácsot). 1723. október 12-én a város legöregebbjei, akik a külső tanácsnak is tagjai voltak, idézést kaptak a Magistrátustól. A megjelentek előtt ismertették a sérelmesnek tartott úriszéki határozatot amely szerint 3 nap alatt 50 Ft büntetést kellett a városnak fizetnie. A határozat indokolása az volt, hogy Varga Márkus polgár - Budai elővárosban lévő rozzant és nagyon elhanyagolt - házacskájában rövid idő alatt 4 alkalommal is tűz keletkezett, s ebből a tanács lanyha intézkedésére következtettek. Az úriszék