Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

telkek közül 6 telken tűzvészben elpusztult házak voltak. Az égett telkek fele a Jókai-tér északi felét alkotta. Az egymásmellettiség arra utal, hogy egy tűzvész áldozatai lehettek. A Kossuth L. u. 15. sz. ház, a Hattyú telek, a negyedik égett telek a város tulajdona volt. Az ötödik égett telek a Kossuth u.-ban, a hatodik a Szt. István u. 6—8 sz., a mostani nevelők háza volt. Észak-keleti negyed területén volt a város telkeinek 48,1%-a, a lakóházainak 49%-a. A beépítési sűrűség, így a laksűrűség is messze meghaladta a város többi negyedéét.

36 A püspöki kormányhatóságot, mint Pécs püspöki város földesúri joghatóságát is foglalkoztatták az egyre gyakoribbá váló tűzesetek és azok megelőzésének a lehetőségei. A kormányhatóság joggal kifogásolta, hogy a belvárost apró szalmafödeles, tűzveszélyes házakkal zsúfolták tele. Ezért 1722. április 2-án átírtak a tanácshoz, hogy a polgárságot szorítsák rendes, jó házak építésére és aki erre anyagilag nem képes, az ne kapjon engedélyt letelepedni a belvárosban, hanem keressen helyet a szigeti, vagy budai elővárosokban. A tűzeseteket nagyon komolyan és alaposan vizsgálták és következetesen eljártak a szabálytalanságot elkövetőkkel szemben. Ezt bizonyítja az 1722. augusztus 13-i tanácsülés jegyzőkönyve: „Néhány nap előtt Kozma Istókék háza kigyulladt. A gyanú Lukacsevics Andrásra terelődött. Maga a kárt szenvedett Kozma és néhány évvel ezelőtt Sopron mellől Pécsre származott Horváth Mihály esküt tettek Lukacsevics ártatlansága mellett." Esküjükért „de semper sistendo" kezességet vállaltak. Pécs területén 1723-ban 19 évre a kuruc és rác dúlás után újabb összeírás történt. Adás-vételi szerződések, házfoglalások, új utcasorok születése, békésebb időszak eredményeként kialakuló fejlődést igazol. A kuruc és a rác dúlás nyomainak felszámolásához már az 1710-es években alaposan hozzáláttak és sok épületet helyrehoztak, újakat építettek. Mégis megdöbbentőek az 1723. évi adatok: A házak száma : Belvárosban 456 Budai elővárosban 135 Szigeti elővárosban 163 Összesen : 754 ház volt a városban Ezek közül a leégett, romos házak száma : Belvárosban 49 Budai elővárosban 30 Szigeti elővárosban 21 Összesen : 100 ház Az 1695. évi összeírás által meghatározott 51 romos házzal szemben 1723-ra megduplázódott a leégett házak száma. Ilyen arányú növekedés nem magyarázható, csak az 1704. évi dúlással azért sem, mert az 1723. évet megelőző időszakban megnövekedett az emberek elővárosokba való kiáramlása. Ennek ellenére az 1723. évi adat csak a két elővárosban sorol fel 51 romos házat és ez megegyezik az egész városban (elővárosok