Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

DR. SZABÓ KÁROLY PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FFJLŐDÉSE A LEGRÉGEBBI IDŐKTŐL AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG /. Pécs várossá alakulása, történeti fejlődése és kapcsolata a tűzzel. Pécs Magyarország dunántúli részén a legdélebbre fekvő Baranya megyének a központja. A Mecsekben feltárt mélyvölgyí barlangleletek bizonyítják, hogy a mai Pécs környékén 60-80 ezer évvel ezelőtt is már járt ember. A város nyugati részén lévő Makár-hegyen kb. 6 ezer évvel ezelőtt már zárt település volt és ez megszakítás nélkül vezet a mai Pécshez. Az itt élő emberek életében kezdettől fogva jelentős szerepet játszott a tűz. Wosimszki Mór barlangleletei

1 bizonyítják, hogy már az őskorban is használták a tüzet. Juhász László kutató szerint

2 a szabolcsi telepek helyén élő őskori ember a tűz felhasználásával készített és kiváló védelmet biztosító építményekben élt. Ezeket az építményeket úgy alakították ki, hogy az agyagtalajban 1,5 méter mélyen, 2 méter szélességben és 4 méter hosszban kiásott üreget telerakták faágakkal és azokat meggyújtották. A tűz hatására az agyag téglává égett. Ezután az üreg fölé faágakból csúcstetőt építettek, amit kívül-belül jó vastagon agyaggal tapasztottak (kentek) be. Ezt száradás után kívül-belül rakott tűzzel téglává égették. Az így létrehozott emberi hajlék télen-nyáron biztos menedékül szolgált lakói számára. Váradi Ferenc-^ ezt a teóriát cáfolja, mert szerinte az emberi hajlékul szolgáló építményeket rőzsével, szalmával, vagy zsúppal fedhették. A tűz használatának

4 általánosságát és fontosságát igazolják a neolit kori cserépégetés maradványai, a halottak elégetésének általános szokássá válását bizonyító urnatemetők és bronzöntési leletek is. Más adatok szerint a korábbi népek nomád életet éltek. Sátrakban, később kunyhókban, faházakban laktak és ezeket csak kétezer évvel ezelőtt a rómaiak cserélték fel állandó, kőből épült házakkal.

5 Baranya megye területén élő lakosság az i. e. IV. századtól egészen a honfoglalásig kelta

6 jellegű maradt. A mai Pécs területe, mint kelta lakosságú település az i. sz. I. században római

7 uralom alá került az i. sz. 292 körül Sopianae néven Pannónia Valéria provincia polgári kormányzójának a székhelye lett. Sopianae területéről eddig nem kerültek elő olyan tárgyi, vagy írásos emlékek, amelyek szervezett tűzoltóság működését igazolták vol-