Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

na. Azonban ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a rómaiak uralma alatt lévő tartományok többségében jól szervezett tűzoltó-osztagok látták el a tűzoltás feladatát, akkor jog'gal feltételezhetjük, hogy Sopianae területén, mint a pannóniai tartomány polgári igazgatásának központjában jól szervezett tűzoltóság működött. Ezt a feltételezésünket megerősíteni látszik Plinius helytartó és Traianus császár levele

8

, amelyeknek lényege a következőkben foglalható össze: Plinius, Nicodémia helytartója egy pusztító tűzvész után a császárt arra kérte, hogy a többi tartományhoz hasonlóan Nicodémiában is engedje meg tűzoltó-osztag létrehozását. Számunkra a levélváltás annak igazolására fontos, hogy általános szokásként minden tartományban bölcs előrelátással tűzoltó-osztagokat hoztak létre. Legfeljebb néhány helyen tiltották meg a létrehozásukat attól félve, hogy könnyen kellemetlen politikai szervezetté alakulhatnak. Hun, keleti gót, gepida, longobárd uralom után hosszabb ideig Pécs, avar fennhatóság alatt állt. A IX. század küszöbén a frank birodalomhoz, 847-ben Pribina morva fejedelemséghez került. Ekkor már öt keresztény temploma volt és innen származik a Quinque Ecclesiae, illetve Fünfkirchen neve. A honfoglalás idején magyarok telepedtek meg Pécsett, ahol I. István már 1000-ben püspökséget alapított.

9 Még István életében megindult a székesegyház építése, amely az évszázadok során többször esett a tűzvész és a háborús pusztítások áldozatául, de a pécsiek mindannyiszor újjáépítették. 1064-ben Salamon másodszori megkoronázását követő éjszaka a székesegyházat és környékét tűzvész pusztította el.

10 Vata 1046-ban iszonyú pusztítással vonult át a városon.

11 Erről a pusztításról tájékoztat László 1093-ban írott levele a következők szerint: ,, fehérlő csontok, rothadó holttetemek ragadozó állatok, elpusztult helységek, s ezekben füstölgő tornyok, kormos épületromok " Feltehetően a tatárdúlás során 1241 -ben Pécs temploma leégett, ezért Kelemen pápa a pécsieknek búcsút engedélyezett.

12 A tatárok gyújtogatásának eredményeként leégett a jakabhegyi Pálosok egyháza, ezért az Ürögben lévő peres malmot 3 évre bérbeadták. A törökök első támadása 1400-ra tehető. A városba történő betörés szomorú eredménye rablás, gyújtogatás volt. Főleg a templomokat gyújtották fel." A lázongó Horváthyak 1440-ben Gara Miklós nádor ellen törtek. A Dráván átkelve tűzzel-vassal pusztították Siklós és Pécs környékét és végül Pécs nagy részét felgyújtották.

14 Az 1529-ben bekövetkezett újabb török támadás és gyújtogatás után 1543. július 20-án megtörtént Pécs elfoglalása és a török uralom kezdete, ami 1686-ig tartott. 15