Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Minárovics János: A világ első tűzoltói gyakorlatban bevált benzinmotoros gépjárműfecskendője

nagyban elégtelennek bizonyult. Ezen hibákból eredő javítási és egyéb beszerzési költségekre való tekintettel egyelőre megtagadtuk a harmadik részlet kifizetését, s egy bizonyos összeget mindaddig visszatartunk, míg többszöri használat után meg nem győződünk a motornak teljes megbízhatóságáról és a fecskendőnek megfelelő működőképességéről. Mióta testületünk négy tisztje motorvezetésből levizsgázott, a hiányokat kijavítottuk, illetve pótoltuk, továbbá hogy a szert jobban megismertük és annak kezelésében nagyobb jártasságot értünk el, de különösen amióta a Fővárosi Tűzoltó Főparancsnokság a szert gondjaiba vette át és külön e célra két tűzoltót - kiknek egyike a vezetésből is levizsgázott - állandóan a motor mellé rendelt; azóta a fecskendő éjjel és nappal állandóan készenlétben áll és minden nagyobb tűzhöz mozgósítva lesz és ezen hasznos intézkedéssel, melyért a hiv. főparancsnokságnak külön is köszönetet mondunk, az automobil ügye egyidőben rendezve van." 1902. július 29-én, amikor a szóbanlévő szert a C. D. MAGIRUS (ULMI) cégnél megrendelték, az automobil járművek még csak egykét tűzoltóságnál voltak használatban, és azoktól közvetlen információt nem szerezhettek be. A tűzoltószer-gyártók is idegenkedtek a dologtól, az ajánlattételre felhívottak legtöbbje nem is foglalkozott motoros tűzoltószerek gyártásával. A budapesti önkéntesek ajánlatot kértek be a Budapesti Szivattyú és Gépgyártól, Köhler István gyárától, a bautzeni vagongyártól, Justus Christian Braun nürnbergi, Brikkers Sohn rotterdami, Knaust bécsi stb. gyáraktól, de összesen csak hárman tettek ajánlatot és küldtek be rajzot, nevezetesen a bautzeni, a nürnbergi és az ulmi gyárak. A budapesti viszonyoknak leginkább az ulmi Magirus gyár ajánlata felelt meg. A budapesti önkéntes tűzoltók tőlük telhetőleg igyekeztek a megrendelés előtt tájékozódni azoknál a tűzoltóságoknál, ahol már benzinmotoros tűzoltószerekkel gyakorlati tapasztalatokat szereztek. így kérdést intéztek a strassburgi tűzoltósághoz, a geislingcni fém- és egy oroszországi gyárhoz, akiktől kedvező választ kapva tették meg a végleges megrendelést. A szerződési feltételek értelmében megrendeltek egy benzinmotoros fecskendőt 15 lóerős kéthengeres motorral, 3 menetsebességgel (a legnagyobb sebességet 20-22 km órában határozták meg), villamos mágneses gyújtással, tele gumikerekkel, 5 ember számára ülőhellyel, 110 kg benzin elhelyezésére szolgáló tárolóval, 2300 kg súlyú hordképesség-