Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Minárovics János: A világ első tűzoltói gyakorlatban bevált benzinmotoros gépjárműfecskendője

gel, s iooo kg kettős fékezéssel. A szivattyúra nézve kikötötték, hogy az kéthengeres és mindkét oldalt szívónyílással ellátott legyen, percenként legalább 450-500 liter vizet szállítson, gumi szelepei legyenek, a menetirány szerinti jobboldalon pedig két nyomónyílással legyen ellátva. Előírták továbbá, hogy a kapcsolatot fogaskerekekkel kell megoldani. A szer hátuljára egy tömlőorsó kerüljön és azon még a szükséges felszerelési tárgyak, úm. vízmedence, vízvezetéki állványcső, tömlők, kulcsok stb. is nyerjenek elhelyezést. A hosszas tárgyalások és egyes kikötések után került sor erre a részletes megállapodásra, amiben még rögzítették, hogy a kikötött 20 000 márkás ár (ez 24 000 koronának felelt meg) három részletben kerül kifizetésre. A fecskendőt 1903 júliusában, vagyis éppen egy évvel a rendelés után szállították a fővárosba. Vajon milyen megfontolások vezették a lófogatú szerek virágkorában a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testületet, amikor gépjárműfecskendő beszerzését határozták el? Ismeretes, hogy a robbanómotor feltalálása előtt a tűzoltó szivattyúkat lovakkal vontatták a kárhelyre. A szivattyút kézierővel működtették és a tűzoltókat külön erre a célra készített szerkocsival szállították a helyszínre. Egy ütőképes egység tehát két olvan szerből állt, amelyek külön vonultak. Egvik a másik nélkül A Magnus tüzoltószer gyárban készült első felvétel az új szerről. Die erste Aufname vom neuen Gerät.