Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)
Minárovics János: A világ első tűzoltói gyakorlatban bevált benzinmotoros gépjárműfecskendője
még teljesen a göz-lokomobilok formáját viselik magukon. Motorjuk 15 lóerős, 2 hengeres Deutz motor volt. Csak két sebességük volt, a lassabb járaton 10-12 km óra, a gyorson 15-18 km/óra sebességgel haladtak. 3 dugattyús szivattyújuk teljesítménye 720-750 liter percben volt meghatározva. A kezelőjük (a gépész) hátul állva kormányozta őket. Arról, hogy ezek tűzoltói szolgálatba kerültek volna, nem maradt fenn adat. Az angolok ugyanebben az évben már 7 tűzoltó szállítására alkalmas gépkocsival dicsekedhettek. Liverpool városának a Daimler cég szállította, de szivattyúja ennek sem volt. Amerikában a tűzoltószereknél a motorizáció 1906-ban vette kezdetét. Az első Knox-féle szer azonban nem gépjárműfecskendő, hanem kémiai szer volt. A robbanómotortól várták tehát a forradalmi változást a tűzoltóságok is. A budapesti önkéntes tűzoltók 1900-ban részt vettek Párizsban a nemzetközi tűzoltóversenyen és megállapították, hogy szerek és felszerelések dolgában elmaradtak a nyugati országok tűzoltóságai mögött. A lemaradás behozására azért már 1901-ben egy szűkebb körű bizottságot hoztak létre azzal a feladattal, hogy annak tagjai tanulmányozzák a külföldi tűzoltóságok felszereléseit, a szaklapokat és a gyári árjegyzékeket, hogy azokból leszűrt tapasztalatok alapján a testület érdekeinek megfelelő javaslatot dolgozzanak ki a korszerűsítésre, illetve korszerű tűzoltószerek beszerzésére. E bizottság javaslatára kívántak olyan tűzoltófecskcndőt gyártani, ami egymagában alkalmas tűzoltásra és a tűzoltók szállítására is. Ez az elképzelés merőben újnak számított. Kétségtelen tény az, hogy a benzinmotort járművek hajtására már abban az időben is sikerrel alkalmaztak, és a tűzoltóságok is kísérleteztek a benzinmotoros automobilok bevezetésére, de gépjárműfecskendőt még sehol sem készítettek. Amint említettük, 1903 júliusában került sor a szer átvételére. Az erre felkért szakértő bizottság kifogásolta a meghajtó motort, mivel az Wartburg-féle eisenachi gyártmányú volt, amit komplikált szerkezete miatt nem tartott eléggé megbízhatónak. Minthogy a szer az előírt követelményeknek megfelelt s a menetpróbák és a fecskendöpróba is teljesen kielégítő eredménnyel járt, megtörtént az átvétel. Az átvétel alkalmával a fecskendőpróbáról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint először egy sugarat szereltek a III. emelet-