Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Minárovics János: A világ első tűzoltói gyakorlatban bevált benzinmotoros gépjárműfecskendője

ként elérte a 48 km-t. Németországban 1901-ben a berlini tűzoltószerkiállításon a bautzeni Busch gyár mutatott be gőzautómobilt, ami 10 lóerős gőzgépével 1000 liter vizet szállított percenként, menetközben pedig 20 km óra sebességet ért el. A Magirus cég 1904-ben kezdett gőzautómobil-fccskendőket gyártani. A már említett berlini tűzoltószer-kiállításon az Adler művek olyan benzinmotoros járművet állított ki, amivel 4 tűzoltót szállíthattak. Ennek a szernek azonban nem volt szivattyúja, csupán tűzcsap szerelvényeket vitt magával, vagyis csak olyan városban használhatták, ahol vízvezeték volt. Hannover volt a világon az első olyan város, ahol kizárólag autómobilokkal szerelték fel egyik tűzőrségüket. S. Reichel főparancsnok javaslatára, a bautzeni gyár segítségével, 1902. február 9-től a 3. sz. tűzőrség szertárában 3 autómobil állt készenlétben. Egy szénsavfecskendő, egy szerkocsi és egy gőzfecskendő. Az első kettő tovamozgatását villamos akkumulátorokból nyert árammal, az utóbbiét gőzlocomotívval eszközölték. Tűzoltó szaklapjainkban az erről szóló cikkekben kiemelték, hogy az őrség minden pillanatban kivonulásra kész, jóllehet nincsenek lovai. A gőzfecskendőnél az azonnali kivonulást 3 palackban tárolt folyékony szénsavval biztosították. Addig, amíg nem volt meg a megfelelő gőznyomás, az automobil hajtására, valamint a szivattyúszerkezet működtetésére használták a szénsavgázt. A gőzfejlesztést spiritusznak a fűtőfelületre történt befecskendezésével fokozták (ezt egy külön 1 kg-os szénsavpalack tartalmával végeztették el). A 60 métermázsás gőzautómobilon négy tűzoltó vonult. Maximális sebessége 30 km óra volt. A villamos automobilok ugyanakkor óránként csak 24 kilométeres maximális sebességet tudtak elérni. Az említett szerek üzemköltségeit egy évre kivetítve azt az eredményt kapták, hogy azok fenntartása kevesebbe kerül, mint a lovasszereké. 2000 km vonulási úttal számoltak évente, s egy villamos autómobil üzemköltsége koronába átszámítva csak 541 koronát tett ki. Budapesten egy kocsis bére akkoriban 70 korona volt, ehhez járult ruhaellátmányként évente 60 korona, vagyis egymaga 900 koronába került, ehhez jött még a 2 ló, azok élelmezése, szerszáma és megfelelő istállóztatása. A „Feuerwehr" (Münchenben megjelent tűzoltóújság) 1902. augusztus 31-i számában ismertetett két benzinmotoros autómobil-tűzoltófccskendőt, amiket a Gerthner és Társa (freiburgi) cég készített, de ezek