Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XIII) 2005 (Budapest, 2005)

Domonkos Ottó: Egy Baranya megyei kékfestő műhely

ha, a barna, rózsaszín, violaszín, zöld szín vegyszereit és a festés fő fázisait örökítette meg. Igaz, az indigó csak a harmadik helyre került, miszerint minden fél kilóhoz két kiló mész és másfél kiló kupfervaszer szükséges. 1891-ben az összetétel: „Vájsz pap 4 kiló erde 1/4 grünspan, 1/2 kiló Gumi, 20 deka blájczuker, 20 szálpéter szauresz pláj, 10 diáim, 10 blaustein, 4 kr. táfel öhV 1953-ban készült a fehér pap összetételéről bejegyzés a receptkönyvébe: 2 kiló fehér föld, 30 dkg kék kő, 30 dkg gumi, 15 dkg grünspan. A zöld pap: „1891. Grünpap. 2 koló Erde, 20 deka Grünspan, 1/2 Gumi, 1/2 kiló Blájezuker, 30 deka szálpéter szauresz bláj, 14 déka álaun, Wdéka bláustejn étvasz táfel öbl." A fehér- és a zöldvirágú receptek többféle változatát, kisebb-nagyobb mennyiség receptjeit találhatjuk feljegyzései között. De a körzetben kedvelt sárgavirágút így írja le: „Papai sárga virágot úgy csinálunk, hogy először kronkális vizbe be áztatunk. [Száradás után erre jön a fehérpapos mintázás - DO.] sósavas vizel lehuzatunk és aba mindjárt ki is festünk." (Illetve a sósavas lehúzatás másfél, kétszázalékos töménységgel, lemarja a papot. Ekkor jön a sósavas kronkális vízben történő öblítés. így erősödik meg a sárga virág kék alapon - DO.) A papba tett pácanyagok segítik elő a zöld és sárga minták előhívását. - Katonai szolgálatról csak a „Fegyver szám 3774" tanúskodik, valamint egy tüzérnek a budapesti címe árulkodik. Ez azonban rövid idejű lehetett.

6 Második, kartonlapos noteszában (16x10 cm) ugyancsak felszabadulása után (1891) a fehér,