Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Tóth György: Az olló

tül. A kengyel rugalmassága a működtetés síkjában lényegesen nagyobb volt, ugyanakkor arra merőlegesen nagyobb szilárdsággal, jobb összeszorító erőt biztosított.

3 A korai ollók keletkezési ideje A késtől a kengyeles ollóig tartó folyamatban az egyes műszaki megoldások egymásra épülése feltételezéseken alapul. A korai tárgyak vagy ábrázolások ugyanis egyrészt hiányosak, másrészt keletkezési idejük se bizonyított. Ugyanakkor az eltérő földrajzi területeken, más-más módon ment végbe a leírt fejlődés, több lépés kimaradhatott. Az olló használati területét illetően több eltérő vélemény alakult ki. De nézzük meg, hogy milyen tárgyi vagy egyéb bizonyítékok állnak rendelkezésre az említett fejlődési folyamatban. A kést legeredményesebben az állati szőrzet eltávolítására használhatták. Történeti adatok azonban arra utalnak, hogy ez a művelet részben kitépést jelentett. Caius Secundus Plinius (23-79), a Naturalis história című művében erre határozottan utal.

4 Erősíti ezt a nézetet a nomád népek gyakorlata is, akiknél még ma is előfordul a szőrzet ilyen eltávolítása. A kés ollóhelyettesítő használata csak kb. i. e. 500-ig történhetett. Ekkor ugyanis már feltűnt az ollópár. A görög Tanagrából előkerült terrakotta szobor emberpárt ábrázol, az egyik személy a másik haját vágja késpárral.

5 A görögrómai területeken az i. e. 300 - i. e. 100 intervallumban számos sírkőábrázolás született, melyeken a késpárt egyértelműen ábrázolják. Jó volna tudni, hogy az eszköz miért került fel ezekre a sírkövekre! A csuklós késpár és a csipeszolló eddig csak keleti országokban (pl. India) tűnt fel.

6 Az egyetlen európai nyom Jacques Louis David (1748-1825) egy 18. századi festményének részlete, mely keresztszáras megoldást mutat. A festmény római kori jelenetet ábrázol, tehát elvben ilyen olló létezhetett, hacsak nem a festő fantáziájának szüleménye.

7 A legkorábbi kengyeles ollók az időszámításunk előtti néhány száz évből valók. Madridban a Museo del Ejercito őriz egy olyan szívkengyeles ollót, mely az i. e. 4-3. századból való, kelta eredetű. Hasonlóan korai lelet a New Yorkban a Metropolitan Museum of Artban látható (39.2.2 lelt. szám) kengyeles olló, az i. e. 100-ból. Bronzötvözetből készült, három darabból. A két pengét egy rugalOllótípusok a késpártól a kengyeles ollóig (balról jobbra): késpár, csuklós késpár, csipeszolló, csuklós késpár keresztszárral, keresztszáras kengyeles olló, kengyeles olló, ómegakengyeles olló, szívkengyeles olló