Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Tészabó Júlia: A Textilmúzeum vállfagyujteménye

IRODALOM Hanák Péter: Polgári lakáskultúra a nagyvárosi Budapesten. Az urbanizáció súlypontjának eltolódása. In Hoppal Mihály - Szecskő Tmás (szerk.): Életmód. Modellek és minták. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1984. 253-273. p. Hanák Péter (szerk.): Polgári lakáskultúra a századfordulón. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1999. Nádai Pál: A lakásberendezés művészete. Magyar Könyvbarátok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, é. n. Rév Ilona: Építészet és enteriőr a magyar századfordulón. Gondolat, Budapest, 1983. Rozensztroch, Dániel: Cintres/Rangers. Le Passage, Paris-New York, 2002. Vehlen, Thorsten: A dologtalan osztály elmélete. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1975. Budapesti Czim- és lakjegyzék évfolyamai Gyáripari címtárak Árjegyzékek Összefoglaló A vállfa, a mindennapi környezetünkben megjelenő, természetesnek és praktikuma miatt nél­külözhetetlennek tartott eszközeink között talán az egyik leggyakrabban használt tárgy. Meglepő, hogy tömegessége és nélkülözhetetlensége ellenére használati tárgyaink között ez az egyik legfiatalabb, általánossá csak a 19. század végén, a 20. század elején vált. Viszonylag késői megjelenésének oka a ruhák tárolásának változásaiban keresendő. Rendkívül gazdag formai változatait elsősorban a funkció és nem az esztétikai igény, díszítőkedv hozta létre. Sima felülete a reklámozás elterjedésével, már a századfordulótól, reklámfeliratoknak adott helyet. A termékre épülő reklám e sajátos változata nem a termék gyártójának, hanem felhasználójának nevét rögzítette. A vállfán hirdetőknek kezdettől két markáns csoportja van: a konfekciós ruhakészítő cégek és kereskedők, valamint a mosodások, a tisztítók csoportja. Néhány magángyűjtő figyelt csak fel a vállfák rendkívüli formai és funkcionális gazdagságára, gyakran igen magas színvonalú technikai és minőségi megoldásaikra, a legrégibb darabok megható vaskosságára. Ez a felismerés és a múzeum gyűjtési területével való szoros kapcsolat hozta létre a Textilmúzeum gyűjteményét is. A jelenleg több mint hetven darabot számláló gyűjtemény folyamatosan növekszik. Júlia Tészabó The hanger collection of the Textile Museum Hangers are probably our most frequently used objects-they surround us in our everyday life, they are natural, and, due to their practicality, inevitable. It is surprising that though common and indispensable today, hangers are among the youngest articles for our personal use: they only became widespread at the turn of the 19th and 20th centuries. The reason for their relatively late appearance is to be found in the changes that occurred in clothes storing. The outstanding richness of their formal varieties

Next

/
Oldalképek
Tartalom