Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Marton Erzsébet: Nyomott textilek az őskorban? - A pintadérákról (Kr. e. 7-6. évezred - Kr. e. 4. század)

Összefoglaló A szarvassal, szvasztikával, stilizált napkoronggal díszített pintadérák gyors és változatos, új típusú sokszorosító eljárást tehettek lehetővé a Kr. e. 6-4. században is - ehhez hasonlatos fordulatot jelentett a kékfestő műhelyek feltűnése a 17. századi Európában. Ennek közvetett bizonyítékait, a pintadérákat megtaláljuk a Rába-Dráva-Mura-Duna által egybefogott kelet-alpi régióban, Kelet és Nyugat érintkezésének sávjában ugyanúgy, mint északon (Heténytől Pilinyig), az ún. szkíta kori temetők női sírjaiban a számtalan orsónehezékkel, festékröggel (realgárral), vaskéssel együtt. Ez utóbbi azért fontos, mert a szövésnél, beleszőtt mintázatnál, varrásnál-hímzésnél valamivel el kell vágni a fonalat. A mai értelemben vett olló Európában, s ebben a térségben is a kelták leletanyagában jelent meg először - tehát a Kr. e. 4-3. század előtt csak a kis hajlított pengéjű bronz- vagy vaskések jöhettek szóba, amelyek a női sírokba is bekerültek mellékletként. Ugyanez vonatkozik a hallstatti vaskori textilekre is, amelyekből több mint 200 darabot említ a szakirodalom, főként a hallstatti sóbányából kerültek elő, ám teljes feldolgozásuk és tételes közzé tételük még csak mostanában kezdődött el. Addig marad a vaskori szögletes, lapos pintadérák tucatja, amelyekről egyetlen dolgot biztosan állíthatunk, hogy nem alkalmasak tetoválásra, avagy testfestésre, mert laposak, nagyok, díszítésük pedig túl sematikus - ámde sokszorosítható, mint a 17. századtól ismert nyomódúcok mintái. Erzsébet Marton Printed textiles in the prehistoric age? About pintaderas (7000-6000 B.C. - 4th century B.C.) In the 6th to 4th centuries B.C. the pintaderas, or printing stamps, decorated with stags, swastikas and stylized sun-disks, brought about a fast and varied, new kind of multiplication technique. The significance of this change could be compared to the appearance of bluedyeing workshops in 17th century Europe. The indirect evidence of this, namely, the pintaderas, can be found in the East-Alpine region surrounded by the Rába, Dráva, Mura and Danube rivers, in the zone where East and West meet, just like in the North (from Hetény to Piliny), in the female graves of the so-called Scythian cemeteries, along with the countless spindle weighs, paint-lumps (realgar), and iron knives. This latter is important because when weaving, sewing, or doing other needlework, thread had to be cut somehow. What we call scissors today first appeared in Europe-and thus in this area too-in Celtic findings. That means, before the 4th and 3rd centuries B.C. only small bronze or iron knives with bent blades could have been used, like the ones found in female graves. The same applies to the Hallstatt Iron Age textiles. Literature mentions more than 200 of these. Most of them were found in the Hallstatt salt mine, but their processing and publication started only recently. For the time being, we will have to be content with a dozen rectangular, flat pintaderas from the Iron Age, of which one thing can be said with absolute certainty, that they were not used for tattooing or body-painting as they are flat, too big, and their decoration is too schemat-