Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Marton Erzsébet: Nyomott textilek az őskorban? - A pintadérákról (Kr. e. 7-6. évezred - Kr. e. 4. század)

2. Pintadéra, Tápiószele, 372. sír 3. Pintadéra másolata MNM Lelt. sz. 52.94.42. Tokod-Erzsébet-aknáról (fotó: Dabasi András) (készítette: Gucsi László restaurátor, fotó: Tóth Szilvia) A tatabányai késő bronzkori gödörház és a smolenice-molpiri 9. ház anyagát kivéve, a többi településről előkerült darab ún. szórvány. Meglehetősen gyakran foglalkoztak nyugat-európai kutatók is az európai őskori pintadérák összegyűjtésével a neolitikum időszakától a középső bronzkor kezdetéig, a Kr. e. 6-2. évezred közti időből, a kerámia bepecsételt díszeivel hozták összefüggésbe őket, s az Alpok irányából eredeztették. (C 14 adat Kr. e. 1640.) M. Dusek, a hetényi temető ásatója és feldolgozója a pintadérák eredeténél a Kaukázust említi, mint a pintadérák használatának egyik központját. Egy a bökkenő, hogy esetünkben a vaskori ún. keleti hallstatti, avagy a szkíta kori edények díszítésénél ilyen pecsételt technológiának nyoma sincsen. Korongolt, szürke, díszítetlen a szkíta kerámiák zöme. A szvasztikák különféle kombinációinak nem sablonszerűén használt, szabad kézzel bekarcolt és festett változata a kelet-alpi hallstatti (pl. Sopron-Burgstall) urnák gyakori motívuma. De ezek szabad kézzel festett minták. Más a helyzet a Kr. e. 4-3. századtól megjelenő kelta pecsételt kerámia esetében, amelyeknek díszítése fekvő S, illetve az ún. kelta spirál, vagy kettős koncentrikus kör, amely minták egyszerűbb változtait megtaláljuk a szkíta kori orosházai-gyopárosi temető néhány pecsétlőjén. Am ez a pecsétlők használatának a legkésőbbi, legfiatalabb darabjaira vonatkozhat csak, de nálunk még senki sem foglalkozott avval, hogy összevesse a pecsétlők és a kelta edények mintáit. IV. Technológia - a sokszorosítás A nyomódúccal történő textilnyomás újkori technológiája során a nyomódúcra kerül fel a víztaszító anyag, amit nem fog be a festék. Ha a pintadérával vittek fel víztaszító anyagot, majd a szövetet ezután mártották be a festékbe, akkor kimaradtak, vagy világosabbak a minták. Kérdés, hogy lehetett-e a vaskorban kézenfekvő víztaszító anyag. Egyetlen utalás olvasható őskori európai nyomott textilmaradványokról Itália középső bronzkorából (Lago di Ledro).