Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Marton Erzsébet: Nyomott textilek az őskorban? - A pintadérákról (Kr. e. 7-6. évezred - Kr. e. 4. század)

Ha a pilinyi pintadéra vörös és kék festését alapul véve pintadérával visszük fel a festéket a lenszövetre vagy bőrre, esedeg több rétegben, folyamatos mintát állíthatunk elő. Felmerül, hog}

7 a keleti kapcsolatokkal rendelkező vaskori, hallstatti, illetve ún. szkíta, a Kárpátmedencében élő, temetkező népesség textilmintázásra használta-e a pozitív mintázatú pintadérákat. A pintadérák zöme sajnos szórvány, akár telepről (Sé, Velem-Szent Vid, Alsótelekes, SmoleniceMolpir, Sopron, Leopoldsberg), akár temetőből (Piliny) ismerjük őket, így konkrét felhasználásukról nincsenek bizonyítékaink. A mintázás a 18. században nyomódúccal történt - amelyek az ősi sokszorosító eszközök, az agyagpecsétek, hengerek, pintadérák módszertanát követik (lásd Çatal Hüyük, Tápiószele, Piliny). Először olyan nyomópépet vittek fel a textilre, amely az anyag festésekor nem festődik át, tehát a mintázat világosabb, illetve más színű, kékfestőknél fehér marad. Ez a középkorban méhviasz vagy paraffin volt. A hazai vaskorból egyelőre egy piros és kék festéssel bevont pintadérát ismerünk, feltételezhető, hogy evvel vitték fel a mintát az anyagra. V. Funkció A pintadérákat az európai vaskori népek több dologra is használhatták. 1. Kerámiadíszítésre Az itáliai (etruszk) impasto-edényeken a pecsétlőhengereket, pintadérákat kerámia díszítésére használták. Kérdés, használták-e így a szkíták és a kelták a Kárpát-medencében a negatív S és a koncentrikus körrel díszített pecsétlőket? A válasz - egyelőre - a nem, hiszen a szkíta kerámiában egyáltalán nem ismerünk pecsételt edényeket, nincs szarvasalakkal, plasztikus szvasztikával bepecsételt kerámia sem. A dunántúli hallstatti edények vörös vagy fekete festett meanderei is szabad kézzel, szabálytalanul lettek az edényekre festve. Ez csak annyi támpont lehet, hogy a pecsétlők bonyolult ornamentikája többet jelenthetett egyszerű dísznél - de hogy pontosan mit, azt eredeti kontextusából kiszakítva sohasem értelmezhetjük pontosan. 2. Lepények, ostyák pecsételésére Lepény, ostya bepecsételésére is használnak pintadérákat - mind a mai napig - a mediterráneumban, erre sincs a vaskori leletek között bizonyítékunk.

5 3. Bőr és textil mintázására Marad a szerves anyagok díszítése, a bőröké, textileké. Ehhez viszont meg kellene találni a régészetnek azokat a textileket is, amelyeken e minták meg is jelentek a valóságban. 4. Tetoválásra? A régészek egyik kedvenc teóriája - Hérodotoszra hivatkozva, aki történeti munkájában megjegyezte, hogy a trákok festik a testüket - a tetoválásra, illetve testfestésre használt pecsétlő. A tetoválásnál a pazyryki kurgán múmiájára szoktak még hivatkozni. Evvel kapcsolatban László Gyula professzor két megfigyelését idézném: nem egyszerre kerültek a pazyryki múmiára a tetovált rajzok, még „éle-