Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Méri Edina: A lójárgányos mángorló

6. A schuber záshoz használt papot, fedőmasszát tárolták. A pince mikroklímája a folyamatos nedvesség miatt kitűnően alkalmas tárolóhely volt az elkészített fedőmassza számára. A 2 mázsa papot, mely körülbelül félévi szükségletet elégített ki, fakádakban tartották. Az itt elhelyezett másik anyag az ipari kénsav volt, melynek tárolására használt 70 literes ballonból 5-6 darabot állítottak be. 7. A favázas simítógép A locsolókamra a műhely végéből nyílik. Itt tárolták a belocsolt árut, mérlegsúlyokkal leterhelve, hogy a nedvesség egyenletesen járja át. A mángorlásra szánt áru előkészítése A mángorlás előtt a textilt mindig be kellett locsolni. Erre szolgált Pápán a locsolókamra. A locsolásnál oda kellett figyelni, nehogy túl nedves legyen az anyag, vagy éppen száraz maradjon. A túl nedves anyag jobban gyűrődik és könnyebben is szakad el. Ezt átgöngyölítéssel és levegőztetéssel oldották meg. A mángorlóműhely berendezései A járgányszerkezet A szerkezet fő részei: a főtengely, a dob a lánccal, a kettős fogaskerék, a bélkerék, a váltótengely és az acél váltórúd. A ló egyirányú körbejárásával állandóan egy irányba forgatta a váltótengelyt a rajta lévő acél bélkerékkel. Az acél váltórúd segítségével a váltótengelyt úgy lehetett mozgatni, hogy a bélkerék a kettős fogaskeréknek hol az egyik, hol a másik kerekét hajtsa. így lehetett elérni a főtengely és egyben a dob kétirányú forgatását, mellyel a hatalmas mángorlószekrényt ide-oda mozgatta.