Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)
Geszler Ödön: A Geszler család a divatszakmában 19-20. század
10. Újságcikk és portré Geszler Ödön 50. születésnapjára középiskolai énektanári alkalmazást szerzett, elhatározta, hogy kilép a Monaszterly-cégből. Életpályát változtat. A ruházkodás színes divatvilágát felcseréli a muzsika színes műveinek kimeríthetetlen harmóniáival. 1909ben feleségül kérte Tessényi Margitot. Mint fiatal házas, tanári állása mellett rengeteget dolgozott. Dalos-tankönyveket írt a középiskolásoknak; zongoradarabokat, vonósnégyeseket komponált; a Pesti Napló zenekritikusa; Bolond Istók dalművének zenéjét és szövegét írta; Szimfonikus Intermezzóját külföldi zenekarok is előadták. Enektanári jeles működésével kinevezték Kacsóh Pongrác utódjának: 1922-től 1944-ig, nyugdíjazásáig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola igazgatója. Számos zeneművészeti társaság választmányi tagja stb. Amikor 1959-ben megkapta a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői aranyoklevelét, megilletődötten nyilatkozta: Margitom segítsége nélkül nem lehettem volna muzsikus. 50. születésnapjáról, 1929-ben megemlékezett a Magyarság című napilap „A mi értékeink" rovatában életrajzzal és Márton Ferenc portréjával (10. kép). Zaklatott kitérők után a cég tragikus vége felé Néhány évi vergődés után a céget meg kellett szüntetni. Az alkalmat Pertik Béla halála nyújtotta. 1908-ban, 60 évesen elhunyt hagyaték és végrendelet nélkül. Ifj. Geszler József mint a Monaszterly Utódai cég egyedüli tulajdonosa felszámolta a Váci utcai kereskedést és - mivel húgai férjhez mentek - felmondta a Régi posta utcai lakást. Szerényebb keretek között a Szervita tér 8. szám alatt, az első emeleten kis szalont nyitott és szüleinek az üzlet mellett lakást biztosított. A Váci utcai Monaszterly-cég megszűnéséről a Vasárnapi Újság 1908. augusztus 2-i száma Bukás címmel, elégikus hangvételű glosszával merengett. „A régi cégnek megkopott, korhadó tábláira egy nagy darab kultúrhistória van ráírva. Nagy időkön át kétségtelenül az elsőség tekintélyét élvezhette. A márkája díszt és előkelőséget jelentett. Bizonyos megilletődöttséggel halljuk az elmúlás hírét. Akár az volt a tragikuma, hogy a szerencse nem tudott hű maradni hozzá, akár az, hogy nem tudott hű maradni szerencséjéhez." Amikor lehúzták a redőnyöket a Váci utcai soktermes üzlethelyiség bejáratánál, a Belváros új korszakába lépett. A földszintes Váci utcai épületeket lebontották, helyükre három-öt emeletes üzlet-, iroda- és lakóházakat építettek. Rendezték a Gizella teret, kertesített közepére helyezték 1908-ban a Vörösmarty-szoboregyüttest. A fiatal szalontulajdonos nem érezte jól magát a Szervita téren. Visszavágyott a Váci utca-