Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Geszler Ödön: A Geszler család a divatszakmában 19-20. század

ba. Tőkéstársat keresett és talált. 1910-ben szerződést kötött egy vállalkozóval. A Váci utca 12. szám alatti, szecessziós stílusú hatemeletes épület első emeletén új szalont nyitott próbatermekkel, szabász- és varróműhelyekkel. Az utcára nyíló hat műteremablak mögött rendezték be a megrendelőket fogadó fényes hallt, valamint az onnan nyíló galambszürke padlószőnyegekkel fedett tágas teremben a galambszürke függönyökkel tagolt próbafülkéket, ahol az elegáns dámákra igazították a bemutatott toaletteket. A párizsi modellekért Geszler Józsefné Zisterer Júlia utazott a francia főváros divatdiktátorainak műtermeibe. Ugy látszott, a Monaszterly-divatház új erőre kap. A forgalom és a jövedelmezőség biztatóan alakult. Az új szalon előkelően halk, fogadásszerű miliőben mutatta be a káprázatos divatkreációit. A 20. század első évtizedében a divat jelentősen változott, egyszerűsödött. Kevesebb a redő, a fodor, a csipke, az anyag. A ruhák rövidültek. Adjuk át a szót a kortárs hírlapírónak, aki megbotránkozva szólt a divat merészségeiről. „A szoknyák hol a bokától felfelé fogytak, olykor lélegzetelállító rövidségig, hol a ruhák felülről csúsztak lefelé alig hihető mélységekig." Egy fantáziafotó 1904-ből „A jövő" címmel egy térd felettig érő ruhát mutatott be egy fiatal lány alakján. Es megjegyzi, hogy ez csak egy agyrém! Vajon mit írna a jámbor szörnyülködő a hetvenes évek „forrónadrág" divatjáról, vagy a Fashion TV-ben naponta reggeltől estig látható, a francia, amerikai, angol, olasz, spanyol, szingapúri stb. divatparádék kifutóin felvonultatott lenge gönceiről, a fél mellet láttató kivágásairól, akár transzparens, hálószerű neccel alig fedett felsőtestekről, vagy eddig csak a strandokon hordott monokinik leplezetlen felsőruha-darabbá minősítéséről? A Monaszterly-cég kedvező üzletmenetét megszakította az 1914-ben kitört első világháború. Geszler József tartalékos hadnagyot már az első mozgósítással behívták és csapattestével az orosz frontra, a Monarchia bevehetetlennek vélt Przemysl várrendszerébe irányították. A cári hadsereg körülkerítette, kiéheztette és hat hónap alatt elfoglalta. A védők valamennyien fogságba kerültek. Geszler József megjárva Irkutszk és Tobolszk hadifogolytáborait, átvészelve a fogolytömegek éhezéseit, valamint a téli 30-40 fokos fagyokat, 1918 őszén, az egykor daliás termetű férfi lesoványodva, fizikai roncsként került haza. A háborús években Geszler Józsefné a tőkéstárssal együtt vezette az üzletet, de a rablógazdálkodást folytató partnerrel szemben az üzletasszony gyengének bizonyult. A hadifogságból hazatért férj a Váci utcában egy tönkrement vállalkozást talált. Az ország trianoni feldarabolásának kétségbeejtő időszakában, a Tanácsköztársaság társadalmi és gazdasági pusztításai után, a pénztelenség és az infláció reménytelen körülményeiből 11. Geszler József és neje, Zisterer Júlia házasságuk 30. évfordulóján