Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Domonkos Ottó: A gyöngyösi kalaposok, 1838

lyeken ütlekek büntetése alatt telljesíteni tartozik, vagy az ajándok vagy, őt is kicsallya minden ok nélkül mestere nagy kárával a munkábúl. Ámbár az ajándok kölcsön megyén is, de csak ugyan az a következése, hogy a vándor szüntelen koplal, mert csak eggyszer van alkalma Vasárnap t. i. vagy ünnepen jóllakni - akkor is inkább csak borral - A munkába lévők pedig jó fizetések mellett is pénzedének, mert a minden vasárnap és ünnepi ajándokozás mellett maga is iszik s á' t. Ha körül nézünk olly mester Legények között kik szabadok, nem ajándokoznak, Mestereikül, s innen a Czéhtűl fügönek. Mestereik asztalára tett bár melly - de tisztességesen készült - eledellel meg elégszenek, egy sem koplal, ha csak tud vagy akar dolgozni, csekély keresetek mellett kevés pénzen k'vül csinos ruháik van; k sül ebbűl a kalapos Legények Pénztelenségének oka; De a pénztelenségen k'vül rongyosak! nagy részint otrombák is: minek ismét az az oka, hogy Inasságok alatti nem nevelődések után, most a Legény korba, a függetlenség útján ballagdogálva, lekötelezetten, s határ nélküli ideig vannak munkába, Czéhi szabályuknak alá nem vetve, idomulásra nincs idejük, mert ünnep és Vasárnapokon korhelykodni kellvén, csak sz.egyházba, sz.beszédek halgatására sem köteleztethetnek, honnan leg alább leik csinosodást vehetnének. így folyik a kalapos Legények drága vándorlási ideje, mit sokan sirokg folytatnak, leg többen pedig későn siratnak meg. Legyen meg ugyan a vándorlás, a kalapos mesterségben is, de miként más mesterségeken, úgy ebbe is tellyesítessenek a vándorlás sz.Czéljai. A Legényi gyüllések módját lásd a Czehi Sz. 19-ik Czik. - íme mennyire szükséges, ha Legényeinkel szabály szerűleg nem rendelkezhetünk: őket nélkülözni; és hogy gazdálkodásunkba elébb haladjunk, több, s jól nevelt inasokkal magunknak dolgozni. Meg jönnek ön maguktól, mert csak nem fér minnyájának szemére a koldulás, s okára csak meg éhezik, s el rongyollik a ruhásabb daczoló is. Mint lesznek a Legények velünk, midőn büntetésre akarnak bennünket vonni? Nélkülöznek bennünket - mert tudják hogy rajok szorulandunk: tegyük azt mi is, fordítsuk saját fegyvereiket ellenük, s a lehettségig nélkülözzük őket, vagy szabályoka kötelezzük. A remek El fáradván, vagy meg unatkozván a vándorlásba a kalapos Legény végre haza vánszorog; vagy - mert honn nem volt mihez bíznia - szorúltságbúl özvegyet vesz feleségül el. Ekkor a Czéhi fenséges rendelet következtébe remeket készíteni tartozik. - Mint mindennek, úgy a remek készítésnek is czélja van, de azon k'vül k van jelelve a mód is, melly szerint a remeknek készülni kelletik: s vaj mi keveset gondolunk mi a remek czéljaival, s arról szólló törvényeinket, csak hogy Ládánkat gazdagíthassuk - vagy hogy inkáb igazat szóljak - a mesterek számát a lehetségig szaporodni ne engedjük: s e czélbúl oly darabot adunk remekelőnk eleibe, mihez. .. Az után k szabjuk szabályink ellen a remekelés, a vagy a Czéhbe állás taxáját úgy hogy mesterré lenni ne legyen akar knek kedve vagy leg felyebb is ollynak, knek csak annyi Pénze van zsebjébe, mennyit a mesteré tétel taxájába törvényesen vennünk szabad vóna. Vélekedésem szerint egyik nem ksebb oka ez a' kalapos Legények' azon elfáradozásának, melly szerint csak nem az emberiségbúi is kivetkezve, csak a' bor, 's egyéb kábító italoknak élve, keservesen keresett pénzüket egészségüket, szóval mindenüket a' korhelyságnak szentelik; nem lévén sem ingerük, sem reménnyük s innen vággyuk mesteri állomásra jutni, tudván, s a' szabálytalanságot meg szokván, hogy mesteri helyzetébe, mi után sok aggodalmak közt remekét el készítve, nagy, 's erejét is múló taxa után mesterré lett szigorú szabályoknak leend alá vetve;és így inkáb Legény képen meg öregedni, és halni több kénytelen mint nem. Mert a' knek csak annyi pénze, van, hogy az által csak mesteré lehessen, és azt már reá áldozta, min