Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Szemán Attila-Méri Edina: A selmeci Bányászakadémia hallgatóinak jellegzetes ruhadarabja, a grúben

A soproni grúbenek Némileg változott a gruben és változtak a ruhaviselési szokások is a főiskola Sopronba költözése után. Természetesen a már meglevő selmeci grúbenját mindenki tovább használta Sopronban is, s ugyanúgy folytatódott a grúbenek eladása, öröklése is. A grúbenek összképe tehát változatos maradt a továbbiakban is, s itt soproni gruben elnevezés alatt csak a már Sopronban készült darabokat tárgyaljuk. A két világháború közötti időszak második feléből, a főiskola soproni időszakából ismerünk egy szabályzatot, mely az egyenruhákra vonatkozik. Ebből nyilvánvaló, hogy Sopronban már a grúbent is az egyenruhákhoz számították, s ezért egyes jellemzőit - ha lazán is, de megszabták. A rendelkezést azonban nem az intézmény vezetősége, hanem a diákok saját szervezete, az Ifjúsági Kör bocsátotta ki. A szabályzat grúbenre vonatkozó része a következő: EGYENRUHA SZABÁLYZAT

22 II. Társasági ruhák 1. Gruben. Alapanyaga fekete. Betétek a szakoknak megfelelő színnel.

23 Grúbenhez fehér apacsing kihajtva, gallér esetén sötét, lehetőleg fekete nyakkendő viselendő. Nadrág fekete, fekete cipővel vagy fekete csizmával. Csak felső zsebek vannak. Fehér nadrág is viselhető. Ruzsinszky László (Ifjúsági Köri) elnök aláírásával Sopron, 1933. október 4. E szűkszavú meghatározás szerint a selmeci grúbenekhez viszonyítva új fejlemény, hogy a szakoknak megfelelően különböző színű bársony betéteket alkalmaztak. A textil emlékanyag vizsgálata alapján további változásokat is megfigyeltünk. A soproni gruben (78. o. I. kép) anyaga vastag, durva minőségű fekete posztó lett. Ekkorra - ugyancsak a korabeli katonai egyenruhákkal összhangban - már általánosan 5 gombbal záródott, a hátsó hasíték mellett maradt a 3-3 nagy gomb. A zsebfedőkön egy-egy kis gomb, de a kabátujjon már csak időnként van meg a gomb. A válltömés 3, esetleg 4 függőleges hurkából, alatta 3 keskenyebb vízszintes hurkából áll. A kabátujj felső bevarrásánál a vállperec mindig megtalálható. A gruben szabása maradt a hagyományos derékba szabott kabát. Á bélés általában piros vászonból, az ujjaknál világos csíkos bélésselyemből készült. A baloldalon belső zseb is van a grúbenen. Az állógallér 3-3,5 cm széles, bársonnyal fedett, a kabátujjak végén 6-7 cm széles bársonyborítás. A sárgarézből készült, keresztezett bányászékből és kalapácsból álló jelvény az állógalléron kötelező. A farbőrt Sopronban már nem viselték általánosan, csak a balekcsősz hordta. A fekete tiszti sapkát már csak az ünnepélyes egyenruhához hordták, a grúbenhez kizárólag az ún. selmeci sapkát viselték. A grúbent Sopronban két szabóság: a Horváth-szabóság és a Rédecsi-szabóság készítette.

24 Átszervezés után 1934-től az intézmény a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karaként élt tovább. Ez a változás sem érintette a gruben viselését. A második világháború után, 1949—50-től azonban újabb átalakításra került sor, s az egyetem utódja, a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányászati Kara néven, Miskolcon alakult meg. Az intézmény 1950 és 1959 között fokozatosan költözött át a Hűség Városából Miskolcra. Ä Rákosi-féle kommunista kormányzat vezetési módszerei-