Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Szemán Attila-Méri Edina: A selmeci Bányászakadémia hallgatóinak jellegzetes ruhadarabja, a grúben

nek megfelelően a diákszervezeteket is erőszakkal átalakították. Előbb, 1948-ban az Ifjúsági Kört számolták fel, majd néhány éven belül a hagyományos diákviseleteket is betiltották. Ujabban azonban ismét használják a Miskolci Egyetemen a grúbent, s ez a gruben a sopronihoz hasonló. A grúbenek jellegzetessége, a folt A grúbenek egyik legeredetibb és leglátványosabb sajátossága, hogy gyakran színes foltokkal ékesítették, néha szinte egész felületét beborították. Ezt a szokást már Selmecen megtaláljuk. „Hosszú, térden felül érő csizmában, öles pipaszárral a fogai közt. Kopott barhet grúbenjén arab színegyvelegben pompázik a sok bársonyból rakott, fantasztikus alakú folt."

25 Találunk adatot már az 1860-as évekből foltozott grúbenra. E korai foltok azonban még kifejezetten funkcionális, azaz szakadást elfedő, javító foltok voltak. Az „arab színegyveleg" már nem erre a típusra, hanem a - legalábbis részben - díszítő célú foltokra utal. A grúbenek jellegzetes tartozékai voltak a ruhadarab különböző részeit díszítő foltok, a „fleckek". Tassonyi idézett könyvének Mühlbeck Károly által készített illusztrációin (1905), különösen a „Szamár estélyi" ábrázolón valóban megtaláljuk a foltos grúbenbe öltözött hallgatókat. S ezek a foltok valóban fantasztikus formájúak, azaz formára vágottak. Az ülő alak (4. kép) bal vállán nyíllal átlőtt szívet, a kézelő fölött egy 3-as számot és talán egy M betűt találunk. A bal zseb alatt két szív között egy K betűt és alatta egy nyilat figyelhetünk meg. Ez elvégre is a Tempus folt helye. A váll elülső részén gyűrűket és talán egy nagy T betűt ismerhetünk fel. A legnépszerűbb azonban a szívalak volt, mert jutott abból még jobboldalra a gombok mellé is. Az álló figura hátán (5. kép) kereszt, kör, hatágú csillag, gyűrű és nyíl is látható, bár a nyíllal átlőtt szív sem hiányzik a deréktájról. Míg Selmecen még jellemzőbbek a formára kivágott flekkek, addig Sopronban már a szögletes, téglalap alakú, de azon belül annál mozgalmasabb és színesebb képet mutató foltok a megszokottak. Jellegzetes példa selmeci grúbenfoltra a narancssárga bársonyból kivágott arcos félhold (79. o. III. kép). A viszonylag egyszerű selmeci grúbenfoltok jelentős részének (félhold, kereszt stb.) feltehetően nincs különösebb háttérjelentése. Természetesen nem vonatkoztatható ez a különböző, szíveket ábrázoló foltokra. Ezek nyilvánvalóan már a szerelmi emlékekre utaló jegyek, ha a klasszikus „Tempus" felirat még nem is mindig jelenik meg rajtuk. Természetesen léteztek már ekkor olyan, a diákélettel kapcsolatos foltok is, melyeknek jelképes és tényleges jelentése egyaránt volt. Formára vágott folt ekkor már kevesebb, és inkább írásjegyekhez, vagy valamilyen rajzfilmben szereplő állatfigurához kötődik. A nagyon sok folt úgy is kerülhetett a grúbenre, hogy többen használták egymás után, s így az előző tulajdonos foltjai is rajta maradtak a grúbenen. Biztosan nem volt azonban az sem ritka, hogy eladás előtt a régi tulajdonos lefejtette a grúbenről a foltjait.

26 A tanulmányi évek ugyanis elég időt szolgáltattak ahhoz, hogy sok folt kerülhessen ismét rájuk. A legjellegzetesebb folttípus a Tempus-folt (79. o. IV. kép). Ennek kötött a színe: piros, kötött a felirata: Tempus, és kötött a helye: a bal mellzseb fedője alatt, azaz a szív fölött. Soha nem lyuk fedésére szolgál, hanem a menyasszony által lefoglalt diákot jelzi. A „Tempus" szóról, mely a stúdiók közt azt jelenti: enyém! és mindig tiszteletben tartatik, már Tassonyi: „Aki a párját keresi" könyvében „...a mindenható 'tempus'„-ként szerepel. „Ennek a szónak pedig nemcsak értelme, hanem hatalma is van. Ha egyszer azt mondom valamely megkapható tárgyra tempus: az az enyém."

27 Ruzsinszky könyvéből tudjuk, a Tempus-foltot használták már Selmecen is,

28 igazi virágkorát azonban Sopronban élte. Kiemelkedően szép, kifejező példányain