Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Tóth György: A varrótű

veletben végezzék. Annak ellenére, hogy a gépet a kézi varrótű gyártásához kiterjedten használták, a varrógéptű gyártásához csak 1930-ban vezették be. A gépi varrótűnél cérnacsatornákat kell marni a tűszárba. Egy rövidet marnak a hurokfogóhoz közeleső oldalba, hogy súrlódás keletkezhessen a hurok kialakulásához, míg a másik oldalon végig csatornában kell hasson a cérna, hogy az súrlódásmentesen kerülhessen a tűfokig. Erre a kézi varrótűnél nem volt szükség. A csatornákat már 1850 körül marták. A szakáll csiszolása minden tűnél fontos feladat. Szakállnak azt a felesleges anyagkitüremkedést nevezzük, mely a tűfok átnyomásakor keletkezik. Ennek eltávolítását köszörüléssel végezték. A műveletet csak a 20. század második felében sikerült automatizálni úgy, hogy a hegyezéssel egy időben és azonos gépen végezték. A változó szárátmérő az egyengetés műveletét is megváltoztatta. Ezt is sokáig kézzel végezték. A dolgozó a tűcombnál fogva, a tűt üllőn gumikalapáccsal egyengette, miközben időnként az egyengető lapon végig gördítette és szemmel ellenőrizte, hogy „üt"-e a tű. A korszerű technológiába természetesen belépett az automata egyengetés és a tű számítógépes ellenőrzése. A varrógéptű gyártástechnológiai lépcsőit jól szemléltetik a Schmetz-táblák, melyeken nagyméretű varrógéptűkön mutatják be a legfontosabb gyártási fázisokat, illetve a fontosabb hegyldalakításokat (lásd 80. o. XII-XIII. kép). FORRÁSMUNKÁK 1 Mc Connel, Bridget: The Story of the Thimble, Schiffer Publishing Lt., Lowe USA, 1997 2 Róthkrepf Gábor: Honművész c. folyóirat, Budapest, 1835 évi 81. szám, 645. old. 3 Paturi, Felix R.: A technika krónikája, Officina Nova, Budapest, 1991 4 Nagybákay, Péter: A magyarországi céhes kézműipar jelvényei, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1995 5 Ferdinand Schmetz GmbH.: Taschenbuch der Naehnadel, Aachen, 1975 6 Buch der Erfindungen, Gewerbe und Industrien, 6. kötet, Die mechanische Bearbeitung der Rohstoffe, Spamer, Leipzig und Berlin, 1874 7 Landgraf, Otto: Die Naehnadel - eines der aeltesten Werkzeuge des Menschen, DNZ, 1981/6. 8 Grenzer, Alfred: Zunft-, Wappen- und Handwerker-Insignien, 1889, Dr. Domonkos Ottó 9 Cooper, Grace Rogers: The Invention Of the Sewing Machine, Smithsonian Institution, Bulletin 254, Washington, 1968 10 Diderot Encyclopedia, Párizs, 1763 II. kötet