Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (IX) 2001 (Budapest, 2001)

Domonkos Ottó: A gyöngyösi kalaposok, 1838

ne talán a' Legények szabályozásához ajánlandó meg eggyezésüket vissza húzni; így okoskodván: egy értelemre hozni az egész Ország Czéheit nem lehet, tudjuk Legényeink, kisebb okon is, mely szabálytalanságuk gátlására volt intézve, azon helyrúl hol csak kicsinybe támadtattak is meg, eltakarodtak, s következése becstelenítés, ennek pedig büntetés és Drága békéilés lett. Szóllítsunk mi fel Czéhet a' Legények szabályzására; azon Czéh fog bennünket - azon kinézésbűl, hogy Legényeik nállok maradjanak, a' mieink is hozzájok vonuljanak - kárhoztatni, kikhez bizodalmasan 's elsőbben szóllottunk, hát még többhöz! így legényre többé nem számolhatunk: Az után; Engedjünk mi a' remeklésbe a' Czéhi Szabály szerint, úgy vége jövedelmünknek, így is sokan vagyunk már 's a' t. 'Ha ezek szerint az okossághoz kell folyamodnunk, az első észre vételre nézve, tegyük nélkülözhetőkké a' Legényeket, s több inasokat tartva azokkal dolgozzunk magunk, meglássuk jövedelmünkbe, melly szembe tűnő lessz a' gyarapodás, s hogy helyzetünkből még is ki mozdúllyunk, tegyünk próbát, szollalkozzunk Levelek segítsége által a' tőllünk távoly eső Czéhekkel, ne kimillyük Pénzünket, tartsunk egy Országos Czéh gyüllést Budán vagy Pesten e' gyüllésbe gyűjtsük öszve sérelmeinket, folyamodjunk egy értelműleg panaszainkai, a' Magyar Haza érdekét annyira szívén viselő Országunk' fenséges Nádorához, 's a' N. Mlgu M.k.H.t. Tanácshoz, kinek Fenséges hatalmába áll bennünket „Szigorú büntetés el vétele alatt" Czéhi Szabályaink' meg tartására kötelezni, úgy Legényeinket is; 's így biztosak lehetünk, hogy azon Czéh, ki velünk ezen országos gyüllésbe jelen leend akár küldője által, akár Levele által, a' Buda Pesti kalapos Czéhek hozzá járúltával, tett költségeit', s méltó fáradozásait, nem fogja egy Czéh sem porba dűlni engedni, a' ne talán meg nem egyező Czéhekkel az után is törvényesen rendelkezhetvén, így jönnek azután be a' Legények is; a' veendő parancsot szorossan tartsuk és tartassuk meg, s ki ellen szegülni vagy csekélységnek ítélve annak hódolni csak gúnyból is nem akarna, kímélletlenül idéztessék törvény hatóság eleibe. Ideje már fel eszmélnünk, 's Czéh gyülléseinket nem „sehol nak" és végzéseit „semminek" tartanunk. Bűnhődjön a' méltatlankodó, gyűlöltessék az úgy, semmisüljön meg a' mi Törvény elleni. A Beteg mesterekrül. Az ember teste nyavalyáknak lévén alá vetve, ámbár olykor ön gondatlansága által, de csak ugyan Isten rendeletébűi a' Szegényebb sorsú Ember is meg betegszik. Ezen álapotjába a' kalapos mester kínosabb helyzetbe van, mint bár milly környűl állás által is sújtatnék; a' midőn nagy gondal gyűjtött vagyonkáját naponként enyészni szemléli. Ugyan is, ha Legénye van, a' neveletlenség következtébe az, őt a' helyett hogy gazdálkodásába előbb segélné, inkább buktatni igyekszik, mert a' becstelenítésnek alá van vetve még ez is, és ki kénytelen inkább magát ezen zsarlásnak alá vetni, mint az ki tehetetlen? De látván a' Legény nyomorult álapotját, irgalom nélkül le köszöni a' munkát azon ki nézésbül, hogy bér pótlást - fracht - nyerend melyben Czélját csalhatatlanul el is éri, sőtt el is csábíttatik más által bér pótlásra. Ezeken kívül az Asztalra különösebben fel kell jönni az étkeknek, noha elég tágas mező ál tárva a' meg válogathatásba, még az Egészséges, Legényeket tartó mesterek műhelyeikben is. Hát még a' kinél semmi Legény nincs - mert meg jegyzendő, hogy minden pazarlás datzára is mivel e mesterség jó haszonnal forgó csak marad kevés haszon - Ott még nagyobb gazdaságot is meg próbál; mert a' Czéhi szabályok' érzésbeni Czikke elharácsolva azzal magyaráztatik nem alkalmazhatóvá, hogy „Nem évesek Legényeink, inkább kész elköltözni, mint hetenként sorba a' beteg' segéllésére dolgozni el járna. - E részben van leg nagyobb okom a magyarosodás útján, a magyar mesterségen lévők példájára - hol ezen szabály lélek ismeretesen tellyesül - műtár-