Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Icsey Katalin-Icsey Márta: A győri textilipari szakiskola története

Vz iskola alapítása A GYŐRT M. KIR. ÁLL. FÉM- ÉS TEXTILIPARI SZAKISKOLA alapításától kezdődően Győr város 35 000 pengőt biztosított úgy, hogy azonnal 10 000 pengőt, majd öt éven át 5-5 ezer pengő támogatást nyújtott. Ez teremthette meg a textilipari szakiskola felállításának anyagi alapját. A szakiskola felállításának híre igen jó visszhangot váltott ki a textilipari továbbképző tanfolyamokat eddig is támogató textilgyárak vezetőinél. A szakiskola felállítása után a tanfolyamok is beolvadtak az új Textilipari Szakiskola rendszerébe, most már állami keretek között, de önfenntartó jellegének további megtartásával. A gyakorlati továbbképzés céljára 2 db 100 cm széles pamutszövőgép állt rendelkezésre. Ennek vezetője Ratzek István technikus volt. A szakiskola felállítására megmozdultak a textilgyárak, maga a Textilgyárosok Országos Egyesülete is, és a gyáraktól az iskola ajándékba kapott 5 db gyapjúszövőgépet, 13 db pamutszövőgépet, 1 db felvetőt és 1 db csévélőgépet a gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása és begyakorlása céljából. A felszabadult előadótermek mellé korszerűsíteni kellett az üvegtetős, de talajvízzel elárasztott alagsori műhelyeket is, hogy a gépeket elhelyezhessék. Az első tanév feladatai közé tartozott az elméleti és műhelyoktatás megszervezése. Kezdetben csak egy szakmai tanár volt, Göblyös Mihály, aki délelőtt 8-12-ig tanított, délután 2—6-ig a műhelyi szakoktatást látta el, este 7—9-ig a továbbképző tanfolyamon adott elő. Az első osztály tantárgyai: - hittan - magyar - számtan - mértani és ábrázolási rajz - egészségtan - anyagtan - fonástechnológia - kéziszövés - gépiszövés - kötéstan és szövetelemzés - gépelemek, géprajz - német - testgyakorlás - műhelygyakorlat Az iskola működése Az első év azzal telt el, hogy az így kialakított tanterv és órarend szerint tanítottak. A tanműhelyben pedig a tanulók bevonásával a textilgépek felállítását, szerelését és üzembehelyezését oldották meg. A másik szaktanárnak Kölcze Ferenc gépészmérnököt nevezték ki, aki az üzemgyakorlatot elsőként a Győri Richards Finomposztógyárban tanította. Az első műhelyoktatót, Bittner Ferencet, 1933 novemberében szerződtette az iskola. Ő végezte a gyapjúiparral kapcsolatos teendők ellenőrzését. Nagy Ferenc 1934-ben jött át az iskolához, a pamutipari szakoktatás tanáraként. Az első év tehát a szakiskola megszervezésének időszaka volt. Fontos probléma volt az első évben az, hogy az elméleti, közismereti, szakismereti és gyakorlati tárgyak óraszámait meghatározzák.