Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

A Textilipari Múzeum gyűjteményéből - Hajnal Lászlóné: A pápai Kluge kékfestő család mintakönyvei

Timsó Vassók Timsó és vassó Borkő és timsó piros lila barnáspiros kárminpiros őnsó Urin Hamuzsir skarlát­piros piros piros Buzér /Rubia tinctorum/ Európában őshonos növény, hazánkban is termesztették, vadon most is előfordul. A festékhordozóréteg a gyökér külső kérge és a belső fás mag között van. Festőglukozida. Fő hatóanyaga alizarin, emellett purpur­oxantint, purpurint, rubiadint, pseudopurpurint és purpurozanthicarbonsavat is tartalmaz. Valamennyi antrakinon származék, pác szinezék. Fémsókkal lakkot képez. Szinhatásai: Timsó Vassók Timsó és vassó Borkő és timsó narancs­piros lila barna kárminpiros ónsó Urin Hamuzsir skarlát­piros piros piros Alkalmazásának bizonyított kezdete a Carolingok ideje. V örösfa /Caesalpina echinata etc./, másnéven berzsenyfa, brazilfa, ide tartozik a fernambukfa is. Hazájuk Brazilia, Mexikó, Siam, Kina, Kelet-India, Afrika. A berzsenyfa nálunk is honos. Európába Kelet-Ázsiából hozták be a XII. században. Később Brazilia is szállította. A fa forgácsa tartalmazza a hatóanyagot, a brazilint. Pác szinezék, fémsókkal lakkot képez. Szinhatásai: Timsó Vass ók Borkő és timsó őnsó Hamuzsir kékes­piros szürkés­lila barnáspiros piros­sárga piros Gyengébb szinezék, mint a kosenil vagy a buzér. Franciaországban Colbert rende­zése után használata tilos volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom