Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

A Textilipari Múzeum gyűjteményéből - Hajnal Lászlóné: A pápai Kluge kékfestő család mintakönyvei

Szantálfa /Pterocarpus santalinus/ hazája India, Ceylon, Togo, Elefántcsontport, Libéria, Nigéria, Aranypart. Európai használatának kezdete a XVI. század. A fa belső törzse tartalmazza a hatóanyagot, a santalint. Antrakinon pác szinezék, fémsókkal lakkot ad. Szinhatásai: Timsó Vassók Timsó és vassó ónsó narancspiros vörösbarna lila piros Kék szinezékek Indigó /Indigóiéra tinctoria, argentea etc./ hazája Kelet és Nyugat-India, Brazilia, Jáva. A rómaiak ismerték, de mint pigmenttel festettek vele. A középkorban azonban kiszoritja a nála sokkal gyengébb festőcsülleng /Isatis tinctoria/, melyet Európa-szerte termesztettek, lévén őshonos növény, s csak a XVII. század végén adja át helyét ismét az indigónak. Mindkét növény leginkább leveleiben tartalmazza a hatóanyagot, az indigotint. Csáva szinezék, túlnyomóan kékfestésre alkalmazták, de tömény csávából bronzosfeketét, a kimerült csávából zöldet is festettek vele. Kékfa /Haematoxylon campechianum/ hazája Észak- és Dél-Amerika, Mexikói öböl, Yucatan félsziget, Nyugat-India. Európában a XVI. században kezdték használni, de eleinte nem tudtak vele tartós szint elérni. A fa belső része alkalmas a festésre a növény 12 éves korától kezdve. Hatóanyaga a haematein. A hc:ematein pác szinezék, fémsókkal lakkot képez. Szinhatásai: Timsó Vassók Timsó és vassók Rezsó Borkő és timsó kék fekete kékes fekete zöldes fekete kék ónsó Urin Hamuzsir lila piros lila Sárga szinezékek Fizetfa /Rhus cotinus/ magyar sárgafa, sárga eperfa. Hazája Európa déli része, Közép-Európa, Délnyugat-Szibéria, Kaukázus, Kina, Jamaika. Használatának kezdetéről nincs megbizható adat. A fa forgácsa tartalmazza a hatóanyagot, a fisetint. Pác szinezék, fémsókkal lakkot képez. Szinhatásai: