Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)
Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások
/38/ A szegedi legények 1743. szeptember ?3-an kelt céhlevelét "Melyeket Némethbcl Magyarra forditott és meg Irodctatot Wőber György az időben Fő Céh Mestere által, Sig. Szeged die 24-dik Martziusban 1822" a magyarosodó céhek egyik jellegzetes nyelvi dokumentumának tekintik, mert benne a magyar és német szavak ötvöződtek. A debreceni legényrendtartás 1838-ból való. /Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen, magyar nyelvű/. Domonkos 0., Céhkoszoru, céhkorona. Népi Kultúra - népi társadalom 9. /1977/ 224. Gelléri M., A magyar ipar úttörői. Bp. 1887, 165. Domonkos id. m. 223. hivatkozással az Alföldi Iparlap 1884. 19. számában közölt B. jelű cikkére. Bakay /B/ Írásaiban másutt is előfordul, hogy ugyanarról az eseményről többféleképpen nyilatkozik. Pl. a Selmecbányái céhlevél /1737/ 3. artikulusa /Országos Levéltár /Acta mechanica es liber cehalium/ Fordítás németből és kiemelés tőlem/ Györiványi S., A földrajzi szemlélet fejlesztése a földrajzot nem tanitó iskolákban. In: A földrajz tanítása /1966/ 2. A pesti és a budai köteles céh bizonyságleveléhez a klisét a kor kedvelt rézmetszője az 1760. óta Budán tevékenykedő Binder János Fülöp készitette. Közölte Györiványi S. a Budapest folyóirat 1980/1. számában. Kanóc, spárga, madzag, zsinór, kötél, hajókötél cimü cikk illusztrációja. Györiványi S., Fcnóöv a Liszr Ferenc Múzeumban. Soproni Szemle XXI. évf. 280-283. Wing 1er id. m. 26. A Széchenyi Könyvtár Kézirattárában: Ehrbarn Sailler Gesellen ihre Handwerks Gewohnheit und umfrag in der Königlichen Freustadt Oedenburg in Ungarn cimmel. J. Hajdu H . , szerint 1705, és 26. között történt a bejegyzés. V.ö. Soproni Szemle 1957. 1-2. szám. Pozsár I., A csongrádmegyei céhek története. Csongrád 1912, 75-77. Gelléri M., id. m. 168. Otruba G., Mesterlegények vándorlási kötelezettsége és utvonala a bécsi és alsóausztriai céhiratok alapján. In: VEAR Értesítő. Veszprém 1979, 35. Protocollum Eppalis Cittis Vacz De Anno 1794Eperjessy id. m. 104. Mér e i Gy., Magyar iparfejlődés 1790-1846Budapest 1951. 214. Die Seilargesellen führten schon ehedem wegen des "Du" Titels mit ihrem Meistern Prozes und es steht nun, nach dem Tode des Oberältesten, der in Angelegenheiten als "Miniszter" galt zu hoffer. dasz von Seite der Herren Meister Diesen billigen Wunsche willfuhrt. Szabó E., Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. Bp. 1949, :55. Györiványi S. , A magyarországi iparitanulóképzés vázlatos története. Bp. 1953, 4. V.ö. Domonkos O., A süvegviselet történetéhez. Néprajzi Ért. XLIV. évf.143. Szepesváraljai céhlevél 6. art. "Törekedjék a mester arra, hogy tanulója röv±d idő alatt oly járatosságra tegyen szert a mesterségben, hogy munkájával élelmét kiérdemelje". Egyetemi Könyvtár Kézikönyvtára. Az eredeti privilégium német nyelvű. /109/ Céhenként és koronként vaxt^'. Sopronban 16 31-b^n 1 tallér volt /Winkler id. m. 23./
