Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)
Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások
Dr. Györiványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások összefoglalás A kötélkészités házi, háziipari és jobbágyipari formák mellett a XIV. századtól céhes keretekben is folyt Magyarországon. A köteles céhek ott és akkor jelentek meg, amikor a helyi piac biztosítása arra a kézműveseket kényszeritette. A korai céheknél, a XVI. század második feléig, kimutatható a mezőgazdasági kötelek mellett a műszaki jellegű kötélfélék előállítása is, sőt annak a szakmában betöltött jelentékeny szerepe. A török hódoltság, majd a kuruc háborúk idején a pusztulás ellenére a céhesedés fokozódásával találkozunk a királyi Magyarországon és Erdélyben. A XVIII. és XIX. század céheinek életét, jogait a fokozódó állami beavatkozás már az iparszabadság elveinek értelmében szabályozta, korlátozta. A XVIII. század második felétől a központi hatalom szorgalmazására a kendertermelés kiterjedt, főleg a Délvidéken. Ezen a nyersanyagbázison meggyorsult a köteles ipar fejlődése. Mivel a kész kötélárut szállítani könnyebb, mint a terjedelmes rostot, megerősödik az ipar vásározó jellege is. A nyersanyag ipartelepitő hatása mutatkozik meg a kendertermelő területeken jelentkező fokozott céhesedés mellett abban is, hogy Szegeden céhes keretekből nő ki hazánk jelenleg egyetlen kötélgyára, a Szegedi Kenderfonógyár. A köteles céhekben kialakuló speciális szokások közül a céhadókról, legényavatásról, vándorlásról, a fonóöv szerepéről közöl a tanulmány néhány uj adalékot. A Függelék 48 önálló köteles céh és 124 olyan szervezet jegyzékét adja, amelyben résztvettek kötélgyártó mesterek is. Dr. S. Györiványi: Die Seilschläger-Zünfte und ihre Zunftgebräuche in Ungarn Zusammenfassung Das Seilschlagen wurde vom XIV. Jahrhundert an in Ungarn sowohl zu Hause und in der Form von Haus- und Frongewerbe als auch im Rahmen der Zunft betrieben. Die Seilschläger-Zünfte erschienen dann und dort, wo die Handwerker zwecks Sicherung des örtlichen Marktes dazu gezwungen waren. Bei den frühen Zünften, bis zur zweiten Hälfte des XVI. Jahrhundertes , kann neben den Seilen für die Landwirtschaft auch die Herstellung von Seilarten technischen Charakters, sogar deren wichtige Rolle im Handwerk nachgewiesen werden. Zur Zeit der Türkenherrschaft und dann der Kurutzenkämpfe , kommt im königlichen Ungarn und in Siebenbürgen - trotz der Verwüstung - die Vermehrung der Zünfte vor. Das Leben und die Rechte der Zünfte im XVIII. und XIX. Jahrhundert wurden nunmehr durch den steigenden staatlichen Eingriff nach den Prinzipien der Industriefreiheit geregelt und eingeschränkt. Von der zweiten Hälfte des XVIII. Jahrhundertes an breitete sich der Hanfbau, auf Betreibung der zentralen Macht, besonders im Südland aus. Auf dieser Rohstoffbasis beschleunigte sich die Entwicklung des Seilerhandwerkes. Da es leichter war, statt der voluminösen Fasern die fertige Seilware zu transportieren, verstärkte sich auch der Marktcharakter dieses Industriezweiges. Die industrieschaffende Wirkung des Rohstoffes zeigt sich auf den hanfbauenden Gebieten neben der Verbreitung des Zunftsystems auch darin, dass in Szeged der gegenwärtig einzelne Seilbetrieb unseres Landes, der "Szegedi Kenderfonógyár", aus den Rahmen der Zunft herauswuchs. Die Studie liefert weitere neue Angaben über die sich ausgebildeten speziellen Bräuche der Seilschlägerzünfte, u.a. über die Zunftsteuer, Geselleweihung, Wanderung und Rolle des sog. "Spinngürtels". Im Anhang wird eine Liste über die 48 selbständigen Seilschlägerzünfte und 124 solche Organisationen, woran Seilschlägermeister auch mitbeteiligt waren, bekanntgegeben. Dr. S. Györiványi: Ro pe making guilds and their customs in Hungary Summary Since the 15th century beside the forms of handicraft and serf work rope makers worked within the framework of guilds, too. These guilds appeared at the right time and place when craftsmen were forced by the demands of the local markets.
