Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

13. kép: Nagyszebeni szállásjelvény, 1867-ből. Budapest, Néprajzi Múzeum, lelt. szám: 106823. A legények kizsákmányolásának fokozódásával erősödött a céhlegények ellenállása is. A különböző jogtalanságok ellen a XVIII. századtól egyre többször tiltakozó legények megfékezésére a testi fenyítéken, áristomon kivül még más hivatalos eszközöket is felhasználtak a céhes mesterek, hogy legényeiket belekényszeritsék a kizsákmányolás fegyelmébe. Az első általunk ismert eset Vácott 1794-ben történt. Schödel Mihály köteles mestert Pichan József legény igaztalan vádjai miatt a padláson ugy odavágta a szarufához, hogy kénytelen volt magát "borbély kezére adni". /101/ Fájdalomdíj fejében megegyeztek abban, hogy a legény 3 hétig fizetés nélkül dolgozik számára. Pichan azonban megbánta a kiegyezést és közölte legénytársaival. Erre ezek elmentek a mester házához és tiszteletlenül bántak vele. A csendre intő öreglegénytől pedig elvették a dékáni kulcsot és összeszidták. A legény jószágát elvitték és a munkából kiállitottnak tekintették. A városi hatóság Pichant SchödeJ. feljelentésére elfogta és másnap reggelig tartó fogsággal büntette. A többi legényt fél forint birsággal sújtotta, s a dékánt is meg kellett követniök, a kulcsot pedig vissza kellett adniuk. Mivel nem akartak az öreglegénytől bocsánatot kérni, ezért 24-24 pálcával bűnhődtek! A többi