Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Irodalom - B. Perjés Judit: Studies in Textile History, Royal Ontario Museum, Toronto, 1977.

ködő szövő-keretek, amelyeknél a szövendő kelme hosszát a szövő személy lábának hosszúsága határozza meg, belső-ázsiai, pontosabban talán dél-szibériai eredetűek. Ezt igazolják a sírokban talált szibériai állatstilusos bronz tárgyak sorozatai. A belső-ázsiai nomád népek emlékanyagában viszont az i.e. I. évezred másoc'ik felétől jelentős számú kinai selyem-maradvány található /Pazyrik, Noin-Ula/, ezekkel is foglalkozik Krishna Riboud. /A Closer View of Early Chinese Silks. 25228o.old./ Textilmaradványok természetesen eléggé nagy számban maradnak meg a legkülönbözőbb régészeti tárgyakon az őskortól a középkorig, ezeket a vászon és szövet-darabkákat azonban sem Magyarországon, sem külföldön nem részesitik akkora figyelemben, mint amekkora megilletné őket. Ezért is példás John W. Hayes kis tanulmánya /Some Etruscan Textile Remains in the Royal Ontario Museum. 144-148.

old./, amely i.e. VI. századi etruszk, illetőleg i.e. I.századi etruszk hatású korarô-r mai edényekkel együtt megmaradt textil-foszlányokat elemez. I.u. VI. századi ókeresztény függönyt, az egyiptomi koptok hagyatékát és X. századi arabnyelvü feliratos, un. tiráz szöveteket vett bonckés alá a szerkesztő Gervers - Molnár Veronika, részben Lisa Golombek-kel együtt. /An Early Christian Curtain in the Royal Ontario Museum. 56-81. és Tiraz Fabrics in the Royal Ontario Museum. 82-125.

old./ Alapos tanulmányai mintaszerűek. Ugyancsak a kora-keresztény textilművészet kérdéseit taglalja Neda Leipen is. /Classical Tradition in Early Christian Art: A Textile Fragment in the Royal Ontario Museum. 168-177./ Bennünket azonban, érthetően, sokkal közelebbről érdekelnek a középkori textilek vizsgálatai, ezek közül is kiváltképpen Elisabeth Grace Crowfoot remek találmánya /The Clothing of a Fourteenth-Century Nubian'Bishop. 43-51.old./, amely egy különlegesen szerencsés és ritka régészeti leletegyüttest mutat be. A külön legessége elsősorban abban áll, hogy a Nilus melletti Qasr-Ibrim város katedrálisának északi kriptájánál 1964-ben egy olyan bolygatatlan temetkezést találtak és tártak fel, amelynél nemcsak a tetem maradt meg épen, hanem egykori teljes öltözéke, sőt a holttest alatt még két papírtekercs is hevert "magyarázó" szöveggel, hogy ti. a sirba Timotheoszt, a kopt egyház püspökét temették, mégpedig 1372-ben! A nubiai püspököt finomszövésü pamut lepelbe burkolták, durva szövésű nadrágját keskeny öv fogta össze. A lepel alatt hosszú fehér karinget viselt, nyakában vas kereszt lógott. Vállára piros bélésű, gyapjú palástot borítottak, nyaka köré finomszövésü, selyemmel kivarrt kendőt tekertek. Crowfoot részletesen elemzi a ruhadarabok szerkezetét, szövésmódját, szinét. Megállapítja, hogy valamennyi szövet-, pamut és vászon-anyag szélessége 64-68 cm között mozog, kivéve a diszitett kendőket. Szembetűnő a pamut uralkodó szerepe, ami magától értetődő, ha