Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Réti László: Részletek a két világháború közötti textiles munkásmozgalom történetéből

A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után rövid néhány napos szociáldemokrata kormányzás következett, majd a nyilt ellenforradalom kerekedett felül. Visszavontak, megsemmisítettek minden olyan rendelkezést, amit a forradalmak - és elsősorban a proletárforradalom - eredményeztek, helyreállították a nagybirtok és a nagytőke népelnyomó uralmát. Vad hajsza indult azok ellen, akik résztvettek a munkásosztály hatalmáért folytatott harcban, akik szerepet játszottak a tanácshatalom gyakorlásában. Munkások, forradalmárok tizezrei kerültek börtönbe vagy internálótáborba, ezrével gyilkolták őket az ellenforradalmi különítmények és bíróságok. A gyárakban is helyreállították a régi rendet, elbocsájtották és üldözték azokat, akik a proletárdiktatúra idején szerepet vállaltak a társadalmasított üzemek vezetésében. Igy a Váci Kötöttárugyár üzemi ellenőrző munkástanácsának vezetői közül Kriszhaber Imrét 2, Koczián Antalnét 1, Vincze Ilonát pedig 1/2 évi börtönbüntetésre Ítélték.^ Az újpesti Magyar Pamutipar több dolgozóját internálták, köztük Sinkó Istvánt, az üzem termelőbiztosát és Frencz Paulát, aki a proletárdiktatúra idején az üzemben kiemelkedő tevékenységet folytatott. A gyár egyik dolgozója, Taczi Vilmos, az internálótáborban meghalt. Békéscsabán letartóztatták a helyi textiles szakszervezet akkori elnökét, Kovács Juditot és menekülni voltak kénytelenek a Hubertus gyár forradalmi funkcionáriusai, Molnár p Mária, Mellis Margit és Csiernyik Mária. Az ellenforradalom hatalomra jutása utáni első időkben a gazdasági élet pangott. A textilgyárak nagy része beszüntette vagy erősen csökkentette működését. Igy a Goldberger gyár igazgatósága 1919 szeptember 14-én elhatározta, hogy a "szénhiány, a túlságosan magas munkabérek és végül a valuta-kérdés és az általa okozott nyersanyag beszerzési nehézségek" miatt, az üzemet nem inditják be. Elhatározták, hogy a tisztviselők, előmunkások és mesterek 50%-át elbocsájtják, a munká9 sok közül pedig csak néhány törzsmunkást tartanak meg. A kezdeti pangást azonban hamar kiheverte a magyar textilipar. A háború elvesztése következtében egyharmadára csökkent ország elvesztette textilgyárai jelentős részét. Ugyanakkor megszűnt az Ausztriától való függőség, jelentős mértékben megnőtt a belső piac. A textilipar gyors kifejlődését előmozdították a bevezetett védővámok és behozatali korlátozások. A húszas évek elején nagyarányú gyáralapitási és bővítési tevékenység indult meg. "1921 és 1924 között 85 uj főnő és szövőipari vállalat jött létre, s ezzel a textilipari üzemek száma 114ről 199-re emelkedett. A nagyarányú alapítási tevékenységben szerepet játszott, hogy ezekben az években .... a szomszédos országok - főként Csehszlovákia - területére került magyar textilgyárak jelentős része költöztette át üzemét Magyarországra. "

10 E fejlődésnek megfelelően rohamosan nőtt a textilipar dolgozóinak száma. A mun-