Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1965

Hermann István: A szocialista tudatosság és a korszerű szinpad

Ha a képzőművészet, az irodalom, vagy a színművészet fej­lődését tekintjük, akkor azt látjuk, hogy ezen az egész fejlődésen keresztülvonul az egyre magasabb fokú, az egyre nagyobb fokú tudatosság. Kétségtelen, hogy igen sok olyan nehézség merül fel a társadalom, a civilizáció fejlődésé­vel kapcsolatosan, amelynek megoldása akár művészileg,akár tudományosan, magasabb fokú tudatosságot, magasabb fokú elmélyedést igényel. Nem véletlen, hogy akkor, ami kor a realizmus fejlődéséről beszélünk, először a naiv realiz­must, majd később a kritikai realizmust emiitjük, ami nem jelent mást, minthogy bonyolultabb társadalmi körülmények között, bonyolultabb helyzetben, bonyolultabb pszicholó­giák megrajzolásához, nagyobb fokú tudatosságra van szük­ség. Ugyanez vonatkozik természetesen arra is, amit Almási barátom emiitett: miért olyan nehéz drámát irni, és amely­re mind Georg Kaiser, mind Brecht választ próbáltak adni, hogy ti. a modern korban még bonyolultabbá váltak az embe­ri viszonylatok, ezen belül még bonyolultabbá vált az em­beri pszichológia is. így tehát egyre magasabb fokú, egyre nagyobb valóságlátással rendelkező tudatosságra lenne szükség, hogy igazi művészi alkotás létrejöhessen. A szo­cialista realizmus, felfogásom szerint nem más, mint ennek a magasabb fokú tudatosságnak a hangsúlyozása, de nem ab­ban az értelemben, hogy bizonyosfajta recepteket adunk, hogy mindenféle kérdésben, mindenfajta problémára a szo­cialista realizmus jegyében kész válaszokat adunk, hanem hogy magasabb fokú tudatossággal szemléljük a valóságot. Rendkivül élesen szeretném exponálni azt a problé­mát, amely tulajdonképpen a fő mondanivalóm lenne. A kri­tikai realisztikus fejlődés jellegzetessége az, hogy dez­illuzlós művészet. A folyamat Balzac Vesztett illúzió k c. müvével indul és folytatódik abban az illuziórobbantásban, amelyet Ibsen és Shaw teremtettek meg a századfordulón, illetve valamivel a századforduló előtt. Ez a dezilluzio­nálás a polgári társadalom vonatkozásában rendkivül fontos - 25 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom