Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1965

Hont Ferenc megnyitó előadása

meg évezredek során kiteimelt értékein épül és nem vala­honnan a levegőből hullt a földre. Az emberi kultura min­den értéke, ha nem is fakadt szocialista törekvésből és világnézetből - mert nem is fakadhatott része a szocia­lista szinházkulturának. Szerves része pl. Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, Moliere stb. mert életmüvük a világ mélyebb megismerését, tehát a szocialis­ta ember gazdagodását szolgálja. Fölvetődik a kérdés: a jelenleg műsoron levő, nem egyértelműen szocialista világ­nézetű, törekvésű más színdarabok - akár külföldiek, akár magyarok - milyen viszonyban állnak a szocialista törekvé­sekkel? Egy olyan színház, amelyben világnézetünkkel nem teljesen azonos müvek kerülnek műsorra, mennyiben lehet - lenini szóval - politikánk csavarja és kereke? E kérdés tudományos eldöntése rendkivül jelentős a magyar szinház­müvészet fejlődése szempontjából. Véleményünk szerint vi­lágnézetünktől eltérő müvek előadása is lehet része és csavarja a szocialista művelődéspolitikának. Hogy miért? Elsősorban azért, mert a szocialista művészetet differen­ciáltabban kell szemlélnünk, mint eddig. Először is - és ennek felismeréséhez nagy segitséget ad pártunk két jelen­tős dokumentuma: a Központi Bizottság határozata ideoló­giai irányelveinkről és a Központi Bizottság mellett műkö­dő elméleti munkaközösség - valóban megvicatást igénylő ­vita-tézisei a szocialista realizmusról - világos, hogy színházi kulturánk vezércsillaga föltétlenül a szocialista realista színházművészet kell, hogy legyen. De a realizmus és a szocialista realizmus kérdése még a vitatott általá­nos esztétikai kérdéseken tul is, ujabb kérdéseket vet fel a színház területén. Mi ugy értelmezzük a realizmus lénye­gét, hogy az a valóság törvényszerűségeinek ujjáalkotása egy más rendszerben, a művészet rendszerében és legtöbb­ször más, művészeti anyagokban. A szinháznál ugyancsak megvan a valóság és a színházművészet rendszere. De a leg­fontosabb anyag a színházművészetben közös a valóság anya­- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom