Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Szabó-Jilek Iván: Fény és hang az angol színházművészetben

a jelenlétét, korszerűségét a néző közvetlenül tapasztalja, /a hatást teljesen elronthatja egy recsegő hangszóró/ és amelyeknek gazdaságos /korszerű/ működése az üzemeltető elsőrendű érdeke. Egyszóval ez a kétféle műszaki berendezés amortizálódik a leggyorsabban a színházban és ezeket lehet a művészi munkához legjobban felhasználni.Ebben rejlik egyik magyarázata a londoni szinházak igen jól klépitett világitási és hatáshang berendezéseinek. Ilyen körülmények között érthető, hogy csal: ajj állandó, repertoár színházaknál okoz gondot a raktár és. műhelyhelyiségek szűkös volta, hiánya. Hiába van azonban egy szinházban a legtökéletesebb világitási és elektroakusztikai apparátus, ha a rendező, díszlettervező nem tudja kihasználni, vagy esetleg a művészi kifejezés más, kevésbé hatásos eszközeihez van hozzászokva. A szinpadgépezettel szemben tapasztalható igénytelenség azonban nem magyarázható meg kizárólag gazdasági okokkal. A valódi okot az angol szinházi rendszer felépítésében és az ezzel szorosan, szinte elválaszthatatlanul öszszefüggő sajátos angol művészi felfogásban kell keresni. 2. A londoni szinházak szerepe az angol szinházi rendszerben Megszoktuk már, hogy nálunk a szinházi kultura a fővárosból sugárzik szét a vidéki városokba, kisebb településekbe. Angliában a helyzet ezzel szemben forditott. Az amatőr színjátszás, az iskolai, egyetemi szinjátszás képezik az országba szétszórva az angol szinházkultura magjait, amelyek gyarapodva, erősödve, válogatva jutnak el Londonba. Csak a már vidéken sikert aratott produkcióval próbálnak szerencsét a fővárosban, ezzel is igyekeznek a bemutatóval járó kockázatot a minimumra csökkenteni. - 84 -