Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

ÉLŐ MULT - Székely György: A népi szinjátszás történeti kutatásának ujabb problémái

zirozás történnék? Nem lehetne-e a "konfliktusos cselekmény megjelenítését" ilyen kritériumnak tekinteni? Véleményünk szerint ugyanis a "dramatikus" jelző használata zavaró, mert túlságosan kiszélesiti a szó jelentését és ezáltal segit elmosni a határokat az alakoskodás és a cselekményes-konfliktusos játék között. A problémát természetesen Dömötör Tekla is érzi és többször visszatér rá. Bizonyos fokozatosságot állapit meg mindjárt könyve elején, és bár utal a merev elkülönítés nehézségeire, mégis eljut az olyan változatokig, amelyek "valóban dramatikus formáju"-ak /ll. o./. Újra visszatér erre a kérdésre, amikor szovjet kutatók ilyen irányú rendszerezési kísérleteire utal, akik elválasztják a "népi dráma fogalmát az ünnepekhez fűződő szertartásos költészettől". És végül a saját műfaji csoportosításában első helyen szerepelteti a népi szinjátszás feltételei között valóban drámainak mondható anyagot,melyet igy határoz meg: "Több szereplős, mimikuaan előadott drámai szövegek. Ide tartoznak a történeti anyagból a népies misztériumjátékok; az újkori játéktípusok közül a betlehemes játékok s néhány ma már ritka misztérium játéktípus, mint a Dusgazdagolás, Paradicsom-játék, ZsuzBánna-játék; néhány farsangi játéktípus /betyárfarsangolás, lakodalmas és temetéses játékok/« Előadásuk meghatározott helyen /pl. templomban, iskolában, fonóban, kocsmában/ vagy házról házra járva történik." /209-210. o./ Ez a meghatározás vezet át bennünket a második kérdéscsoporthoz. Ugyanis azok a dramatikus játékok, amelyek ebbe a kategóriába soroltattak /népies misztériumjátékok, betlehemes játékok, valamint néhány farsangi játéktípus/ tulajdonképpen nem tekinthetők a magyar szokásanyag szerves folytatásának,mégha egyes elemeit onnan vétettek is át. Ugyanis mind a két tipus /a mimosz-anyagra épülő farsangi bohózat ós a keresztény mítoszra épülő misztériumjátékok/ a középkori európai város terméke, aminthogy a görög dráma is tulajdonképpen a polisz adottságai között alakulhatott - 151 -