Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Szekeres József: Látványosság és attraktivi-tás a cirkuszmüvészetben

vonzó lehet." Az a felfogás, mely nem számol a műfaj törvényeivel, a gyakorlatban mindig vagy majdnem mindig csalódást okoz a közönségnek. E nézeteket egyébként a jó kapitalista cirkuszvezetés is már régen túlhaladta. Ha megvizsgáljuk a Fővárosi Nagycirkusz /akkor Városi Cirkusz/ müsorplakátjeit a harmincas évek közepén, azt látjuk, hogy pl. Fényes György mennyire vigyázott arra, hogy műsoraiban elegendő műfajon belüli attrakció legyen, a számok között nindig sokféle zsáner szerepeljen. A cirkuszi műsor szerkesztőjének mindig figyelembe kell vennie az előadás három pólusát /akrobatika, állatszámok, bohócok/ és annak megfelelően szükséges gondoskodnia attrakciós számok beállításáról is. Nem fontos, hogy egy műsorban minden szám attrakciós legyen /ez nem is oldható meg, a közönséget is hamar kifárasztaná/, de a műfaji törvényeket szem előtt kell tartani. 2. Az artistaszám attraktivitásának kérdései Egy-egy szám létrehozásánál előre meggondolandó, hogy kiknek, milyen közönségnek kivánja előadni majd a művész. Sokszor azért maradnak sikertelenek egyes artista kezdeményezések, mert a szakemberek figyelmen kivül hagyják e tényezőt. Egyik-másik artista betanul olyan számot, mely valamikor attrakció volt, jól oldja meg lényegében, mégis elmarad a várt siker.Itt nemcsak arra az utóbbi időben sokat vitatott dologra kell gondolnunk, hogy - mint minden művészetben - az artistáknál is epigonizmus a másolás, a reprodukció; hanem, hogy a mai közönség ebben a művészetben is lelki, technikai, érzelmi, társadalmi fejlettségének, egyszóval a kornak megfelelő alkotásokat kiván megtekinteni. A cirkusznak is ujulnia kell a társadalom ujulásának megfelelően. - 1?0 -