Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1964

SZÍNHÁZ ÉS TÁRSADALOM - Szabó-Jilek Iván: Fény és hang az angol színházművészetben

jes repertoárját - több évre visszamenően - a világitási instrukciók szempontjából feldolgozták. Erre a célra spe­ciális .grafikusan kezelhető kódolási rendszert hoztak lét­re. Az ily módon feldolgozott világitási szcenáriumokból a komplikáltabb müveletek könnyan kiszűrhetők voltak. Ezek értékelése után kétfajta feladatcsoport különült el. Az első csoportot a lassú, folyamatos változások alkották, mig a másik csoportot az utasitások és változások rendkí­vül gyors egymásutánja képezte. /Pl. az "Antigoné"-ban 29 utasitást kell a világositónak 2? perc alatt végrehajta­nia, és az utasitások közötti szünet bármelyike sem hosz­szabb 2,5 percnél./ A gyors változások megvalósítása csak az un."memória" szerkezet alkalmazásával volt elérhető. Ez a szerkezet - amely mechanikus felépítésű - lehetővé teszi világitási beállítások elraktározását és egy gomb lenyomásával azok újbóli működésbe hozását. A feldolgozott repertoárból ha­tározták meg az elraktárózandó beállítások számát: 40. A szabályozott áramkörök számát és azok terhelhetősé­gét W. Bundy és munkatársai M. Carr és McGee tapasztala­tai alapján állapították meg: a berendezés 240 db, egyen­ként 5 kW-al terhelhető áramkört tartalmaz. Ezek részle­tes ismertetésére még visszatérek. A vizsgálat kimutatta, hogy az Operában a televíziós stúdiókban alkalmazott hasonló tipusu fényszabályzóknál található két előbeállitás helyett négy előbeállitás lehe­tőségét kell megteremteni. Időközben átadásra kerültek a legújabb Strand Elect­ric fényszabályozó berendezések a holland cologne-i és párizsi televíziókban, amelyek igazolták a szilicium-dió­dás szabályozókhoz fűzött reményeket és hasznos tapaszta­latokkal szolgáltak. Ezek után már a szabályozó részletes tervezéséhez le­hetett hozzáfogni. A legnagyobb nehézség a fővilágositó helyiség körül jelentkezett. A helyiség kialakítására csak - 109 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom