Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Székely György: A színházi műszaki személyzet létszámproblémái

Az anyaggal kapcsolatos problémákat három fő részben kívánjuk tárgyalni. Az első részben a problémakör elvi megközelítése kerül sorra, illetve bizonyos normatívák kidolgozása; a másodikban a magyar szinházi terület műszaki személyi és tárgyi apparátusának tömör helyzetképét kívánjuk táblázatos formában megadni /az Operaház kivételével/; a harmadikban javaslatokat teszünk a szükségesnek látszó további munkálatokra. I. SÍ

vi kérdések és normatívák A/ Kivi kérdések Bevezetőben már emiitettük a műszaki munka, a színpadtechnika jelentőségét a színházművészetben. És valóban, ha egy pillanatra a szinháztörténész szemével vizsgáljuk ezt a kérdést, láthatjuk, hogy a legkezdetlegesebb színielőadás, szinjáték körülményeinek, előfeltételeinek megteremtése is megkövetel bizonyos műszaki jellegű munkát, ha ilyen esetekben még nincs is többről szó, mint a játék helyének tisztára söprögetéséről, egy kezdetleges dobogó összeeszkábálásáról, arc- vagy testmaszk elkészítéséről. Közhelynek hat megemlíteni, hogy a görögök is jelentős színpadi szerkezeteket alkalmaztak és hogy a barokk szinházkultura közel két évszázada - élén az operamüvészettel - milyen fantasztikus energiákat és anyagi eszközöket mozgósított a látványosság magas művészi szinvonalu biztosítására.Eredményeiben alapvetően más volt a naturalista színjáték köré épitett színpadkép, de ez is megkövetelte a rendkívül alapos és gondos műszaki előkészítést. A XIX. század második felétől kezdve azután a technikai vívmányok egymás után kerültek a szinház kifejező eszközei közé és ez a folyamat még a mai nappal sem szűnt meg. Elméleti munka Is született ezek147