Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A korszerű színháztudomány egyik vizsgálódási területe - A működéstan

eredményesebben segítse hozzá társadalmunk szinházi jellegű szükségleteinek hathatós kielégítéséhez. Ebből adódik az is, hogy a müködéstan a színházat nem egyszerűen épületnek és az épületen belüli tevékenységnek fogja fel, hanem tér-időbeli meghatározását a társadalmi igényű szükséglet oldaláról próbálja megközelíteni. Megközelítésének állonásai, tehát a müködéstan tárgy

a: 1. A társadalom szinházi jellegű szükséglete. Mennyiségi és minőségi, választékbeli, műfaji stb.meghatározása, felderítése, mint cé

l. 2. Az ennek kielégítésére szükséges dologi /épület, gép, anyag stb./, személy

i /művészeti, műszaki, adminisztratív/ feltételek, eszközö

k társadalmilag indokolt mértékének megállapítás

a. 3. Azoknak a módszereknek meghatározás

a, amelyekkel a szinházi eszközöket a célnak, tehát a társadalmi méretű szükséglet kielégítése érdekében leghathatósabban lehet felhasználni. Az organizmus szűkebb értelembe vett működésének szabályszerűsége

i. Az állomások megközelítésének módszer

e, mint minden tudományos vizsgálódásé csak 1. a megfigyelés 2. a

z analízis, az elemzés 3. a szabályszerűség megállapi.ás

a /objektiv jellegű törvény/ 4-, a törvény érvényesülésére vonatkozó javasla

t megtétele lehet. A módszer e négy pontjának alkalmazása a müködéstani vizsgálatok mindhárom, az imént állomásnak nevezett, vizsgálódási területén alkalmazandók: tehát a cél. az eszközök és az eszközöknek a cél érdekében való felhasználása, működésük területén egyaránt. 132