Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1962

I. Színházelmélet - Taródi-Nagy Béla: A korszerű színháztudomány egyik vizsgálódási területe - A működéstan

Talán feltűnik, hogy a működéstani kutatások módszerének szempontjai között« a feltárt objektiv törvény alkalmazására vonatkozó javaslat is szerepel.Bz nem véletlenül történik igy. Sz a módszer lényege. A működést

an ugyanis alkalmazott tudomány. Ezt a minőségét a színháztudomány történetében megismert normativ, történeti, szellemtudományi irányzatokkal szemben kell hangsúlyozni. A működéstan tehát kifejezetten gyakorlati célu. Történeti jellegű kutatásokkal foglalkozik, de csak annyiban, amenynyiben vizsgálódási tárgyának feltárásához, a változás tendenciáinak megismeréséhez szükséges. A működéstudomány célja nem múltbeli, csak részben jelenbeli. Lényegében a jövő színházának társadalmi funkcióját és az ennek ellátásához vezető utat kutatja. Ez pedig javaslatokban realizálódhatik. A müködéstan ezért nem érheti be pusztán az objektiv törvényszerűség megállapításával. A müködéstan aspektusából ez csak eszköz, célja a gyakorlati szinházi organizmus működésének javitása. A müködéstan tárgyának és módszerének ilyen, még vázlatosnak sem mondható, felrajzolása eleve meghatározza a müködéstan helyét a szinházi apparátusban, a szinházi apparátus oldalán. A müködéstan! vizsgálódások fő feladata a szinházak állami apparátusának támogatása. Ennek érdekében az itthoni és külföldi szinházi jelenségek figyelemmel kisérése, a jelenségek állandó elemzése alapján a szinházak jövő működésére vonatkozó javaslatok kidolgozása. Ne feledjük el, hogy ha a szinházak államosítása nem jelentett volna és nem jelentene aa is politikai, különleges kulturális, eszmei feladatokat, hanem pusztán valamennyi szinház egyetlen monopólium formájában való összevonása lenne, óriási apparátusának Működtetéséhez akkor is szükség lett volna a szervezéstudomány, bizonyos értelemben tehát a müködéstan, egyes területeinek alkalmazására. 133