Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Sz.Szántó Judit: Sean O'Casey

SEAN 0»CASEY Amit nem szeretnek Nyugaton: egy kommunista iró Egy évszázadban négy-öt halhatatlan drámaíró nem rossz arány a világ drámairodalmának szempontjából, és talán nincs is évszázad, amelyik többel dicsekedhetne, sőt inkább az ellenkezőjét állapithatjuk meg. Ha igy nézzük, a mi XX.századunk igazán nem áll rosszul a századok mérlegén, és semmiképpen nem teszi indokolttá, hogy a dráma valamilyen dekadenciájáról beszéljünk. Hiszen ebben a században alkotta legjelentősebb müveit például Gorkij, Csehov és Bernard Shaw, ebben a században működött Gerhart Hauptmann, és... És itt álljunk meg egy percre, mert itt ereszkedik le a sorompó, amelyen innen magyar szinházi életünknek nincs szégyenkezni valója. A sorompón tul kezdődnek a húszas évek és tűnik fel - számos kiváló alkotó mellett, akinek életmüve méltó helyet kapott színpadainkon - két drámairó: az egyiket Bertolt Brechtnek hivják, a másikat Sean O'Caseynek. Ez az irás nem Bertolt Brechtről szól és a két Írót nem is lehet egy fejezetben tárgyalni. Közös mezőnyt mégis biztosit nekik valami: magyarországi sorsuk, önkéntes lemondásunk a legújabb XX. századi dráma két elismerten legnagyobb géniuszáról. Node, felelhetnék erre, hiszen Brechtet játszották Magyarországon - ráadásul épp az utóbbi években! Itt máris adódik egy megszorítás: a legutóbbi évadban például nem /kivéve a debreceni Csokonai Szinház Koldusoperáját/. És ez a kieső év talán a legárulóbb, mert azt jelenti, hogy miután az ötvenes évek végén színházaknak és - 157 - i