Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Kissná Földes Katalin: Az első magyar állandó színtársulat jelmezei

AZ ELSŐ MAGYAR ÁLLANDÓ SZÍNTÁRSULAT JELMEZEI A színházi jelmez történetével - amely nem azonos a gyakran jelmeztörténetnek nevezett viselettörténettel - ez ideig kevesen foglalkoztak. A külföldi szakirodalom, - né­hány önálló jelmeztörténeti könyvet kivéve - legfeljebb egy-egy fejezetet szán a színészek öltözködésének, a ma­gyar színháztörténet pedig ezzel a témakörrel nem foglal­kozott. Azt hiszem ennek a mellőzésnek az oka, nem annyira a jelmeztörténet iránti közönyben, hanem inkább a fennmaradt tárgyi emlékek, illusztrációk és Írásbeli leírások számbe­li kicsinységében van. A színházi előadás tárgyi tényezői /vagy kellékei/ közül, a jelmez a legmulandóbb, mert anya­ga a legkönnyebben rongálódik, többszörösen felhasználha­tó, átalakítható. Megnehezíti a kutató munkáját, hogy nagyjából csak a megmaradt képanyagra és leirásokra tá­maszkodhat. Az 1790-ben alakult, Nemzeti Játszó Társaság jelme­zeiről mind a mai napig semmilyen képanyagot nem talál­tunk, csak leirás maradt fenn. A társulat 1792 októberében ós 1793 májusában készült Inventáriuma /Pest Vármegyei Le­véltár szinügyi iratai közt található és Intézetünk 2 sz. Színháztörténeti Értesítőjében került publikálásra/ to­vábbá néhány korabeli kritika, a jelmezekre vonatkozó szerzői előirás, a társulati törvénykönyv és pár levél ha nem is teljes, de komoly anyagot nyújt a Kelemen-féle tár­sulat jelmezeinek rekonstruálására. A Nemzeti Játszó Társaság ruhatárát döntően jellemzi a kor, amelyben született: a nemzeti felbuzdulás kora. - 71 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom