Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961
I. Hagyomány és haladás - Mályuszné Császár Edit dr.: Rakodczay Pál és a XIX.századi magyar színjátszás
fus létére se« értékelt» helyesen kettejük más-voltát mint ahogyan felülete« szemlélő nehezen különböztet meg két idegen népfajbelit. Szerdahelyi "meglett eleganciája", mint egy helyen irta /I.h., Fol. Hung-1469/ a középtermetnél jóval magasabb alakja, viszonylag kevés kézjátéka, s a hatás eszközeként elsősorban bevetett élénk mimikája és csengő, erős baritonja szükségképpen más előadói modort feltételezett, mint a törékeny Halmié volt. Halmi nem volt szé]? - ebben is különbözött elődjétől -, neki az előnyös megjelenés illúzióját mesterségesen kellett felkeltenie. Karcsú volt és mindig választékosan öltözött, nagyon meleg, de egyre erőtlenebbé váló hangja, finom keze, amint kesztyűjével játszott vagy arca előtt tett néhány rebbenő mozdulatot: ?zek voltak az ő eszközei. - Szerepeiket mindketten éppoly gondosan tanulmányozták, mint a nagy tragikusok, csakhogy ők a való életet játszották, Rakodczay pedig mint szinész és mint közönség egyaránt álmodni járt a színházba. "A művészet nem szolgai mása a világnak, hanem az óhajtott ország, melyben az ember élni szeretne és a melyet szabályosabbnak, szebbnek képzel el a létező valóságnál", moDdta még késő férfikorában is. /Dramaturgia. Pozsony-Budapest, Stampfel Károly, 1902. 3.1./ Ahogyan sosem férkőzhetett szivéhez közel a két nagy bonviván, ugyanugy maradt mindvégig idegen Újházi művészetével szemben is. Természetes: Újházit Szerdahelyi nevelte, az ő irányításával indult el színészi pályáján. "... terrenuma mindenesetre a vigjáték és a középfajú dráma, hol az érzelem egyenes csapáson halad és erőlködésében a gyarlóság megható komikumban fejeződik ki." Hangjáról ugy számolt be, hogy két regisztere van: az egyik mély, a másik felső fekvésű, rikácsoló. Olyan, mintha egy szép gordonka és egy falusi sváb trombita szólna egy torokból. Külsejét is leirta: "Nagy, kiálló orr, sült halszemek ... Merev madárarcz. Magas alak, de formátlan. Görbe láb, járása lóggázó, pongyola, könyökei kiállók." Az idősebb Uj- 41 -
