Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

I. Hagyomány és haladás - Staud Géza: A magyar szinészettörténet tárgya, feladata és módszerei

Gyakran gazdasági tényezők is befolyásolják a szinház müsorpolitikáját. Kis tőkével rendelkező szinházak más műsorral indulnak, mint a tőkeerős vállalkozások. Rossz üzletmenet esetén a szinház gyakran tér el eredeti elgondolásától, s nyul kevésbé művészi, de több anyagi sikert igérő eszközökhöz. A Vigszinház például több esetben tűzött műsorára operettet, hogy megrendült gazdasági helyzetén javítson. Vidéki szinházak műsorán az államosítás előtt gyakran volt érezhető a színigazgató gazdasági felkészületlensége . Személyi adottságok is befolyásolhatják egy szinház programját. így például a Magyar Szinház sokáig Törzs Jenőre épitette műsorát. A Vigszinház hosszú éveken át Varsáryi Irén és Hegedűs Gyula művészetére támaszkodott. Hevesi Sándor műsorának kialakításában jelentős szerepet játszott Bajor Gizi és Ódry Árpád. 3. Nem mellőzhető el a színtársulat vezetőjének személy

e. Bármennyire társas művészet is a szinház, a művészi vezető műveltsége, szakmai felkészültsége, szervezőképessége, világnézete, politikai állásfoglalása döntő tényezői lehetnek a színjátéknak.Bajza, Bartay, Molnár György,Szigligeti, Paulay, Ditrói, Hevesi működése elég bizonyiték erre. Mindegyikük egy-egy korszakot jelez a magyar szinészet történetében. 4. Jelentős tényezője minden szinház történetének a társulat összetétel

e. Kiemelkedő művészek és az összetanult együttes a művészi szinvonal állandóságának biztosítékai. Magyarországon ritkán voltak meg a szinházi együttes kialakulásának feltételei. A Kassáról és Kolozsvárról 1633-ban a Várszínházba került társulat Döbrentei Gábor és Fáy András alatt kovácsolódott együttessé s igy került át 1837-ben a Nemzeti Színházba. A XIX. század utolsó évtizedeiben Paulay Ede nevelt kitűnő együttest a Nemzeti Színházban. A magánszínházak közül csak a Vígszínház körülményei kedveztek művészi együttes kialakulásának. Egy szin- 18 - i