Kovács Tivadar szerk.: Theatrum — Színháztudományi értesítő 1961

II. Széles látóhatár - Szakáts Károly: A kinai szinház ősi hagyomá-nyai a mai Kina színpadán

színjátszás kialakulásában egyaránt fontos szakaszt jelent "A FEHÉRHAJÚ LÁNY" cimü zenés dráma színrevitele. 1945-ben HO CSING-CSE és TING NI költők MA KO, CSANG LU, OSÜ VEJ és HUANG CSE zeneszerzőkkel együtt alkották és először a JENAN-i LU HSZIN színművészeti akadémia szinjátszó csoportja mutatta be. "A FEHÉRHAJÚ LÁNY" rendezésére a realista kifejező játék jellemző, amely megtartja a klasszikus művészet bizonyos hagyományait is /énekmonológok, a szinészek jelképes tárgyakkal való játéka stb./. 1951-hen a nálunk járt Kinai Művészegyüttes előadásában mi is megismerkedhettünk ezzel a népi gyökerekből táplálkozó uj kinai operával. "A FEHÉRHAJÚ LÁNY" meséje a harmincas években megtörtént eset, alakjait pedig talán Kina minden falujában meg lehetett találni még akkoriban. A szerzők tehát a mát, az akkori mát vitték színpadra. JAN BA-LAO eladósodott, kiszolgáltatott szegényparaszt volt HUAN SI-ZSEN földesúrnál, aki arra kényszeritette,hogy tartozása fejében adja el neki lányát, SZI ERT. kz öreg paraszt élkeseredésében öngyilkos lett. DA CSUN, a lány vőlegénye kénytelen elmenekülni és belép a Vörös Hadseregbe. SZI ERT-nek sikerül HUAN-tól megszöknie, ahol szidalom és ütleg volt a sorsa. HUAN hiába üldözi, utolérni már nem tudja, s mivel a folyóparton a lány egyik cipőjére találnak, azt hiszik, hogy SZI ER a vizbe veszett, s nem is keresik tovább. Pedig SZI ER nem halt meg, évekig él a hegyékben, egy barlangban. Haja egészen megőszül a nélkülözésektől. A lakosság tündérnek véli, HUAN pedig aki egyszer véletlenül találkozott vele - a holtnak vélt leány szellemének. A felszabadító Vörös Hadsereggel viszszatér falujába DA CSUN a vőlegény is. Megkeresi a leányt és a felszabadult néppel együtt leszámol a gyűlölt földesúrral. Bár szinte a jelenben játszódik a darab, a meséből nem hiányoznak a romantikus, de a komikus elemek sem. Az - 124 - i